Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást, az előterjesztést 266 képviselő szavazta meg a 450 fős törvényhozásban — Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig nem sokkal a parlamenti döntés után alá is írta az oktatási törvény módosítását, amely bővíti a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz fűződő jogait.

A törvény elfogadása elősegíti az Ukrajnával folyó európai uniós csatlakozási tárgyalások második és harmadik klaszterének megnyitását, miután a múlt héten Magyarország jelezte, hogy ha az ukrán parlament jóváhagyja a nemzetiségi kisebbségek oktatásának kiterjesztéséről szóló jogszabályt, nem emel akadályt az Ukrajnával folyó európai uniós tárgyalások újabb, egyelőre technikai jellegű szakaszának megkezdése elé.

Nemzetiségi oktatási intézmény

A jogszabály lehetővé teszi, hogy az iskolák, ahol a tanulók több mint 50 százaléka valamely, az EU-ban hivatalos nyelvnek számító nemzeti kisebbségi nyelven tanul, nemzetiségi oktatási intézményi státuszt kaphasson. 
A törvény hatályba lépését követően az oktatás nyelve továbbra is az ukrán marad, ugyanakkor azokban az iskolákban, ahol Ukrajna valamely őshonos népének vagy az EU valamely hivatalos nyelvét beszélő nemzeti kisebbségnek a nyelvén oktató osztályok működnek, garantálják az adott nyelv használatának jogát az államnyelv mellett az oktatás során, valamint a tanulók és az oktatási folyamat más résztvevői közötti kommunikációban az intézmény épületében és területén.

Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), és szorgalmazzák a törvény mielőbbi hiánytalan bevezetését és alkalmazását.

A Brenzovics László, a KMKSZ elnöke és Zubánics László, az UMDSZ elnöke által aláírt dokumentum rámutat, hogy az elfogadott törvénymódosítás átfogóan és érdemben rendezi a nemzeti kisebbségek oktatási jogait, biztosítva az intézményhálózat megmaradását és az anyanyelv szabad használatát az oktatásban.
„A kidolgozott megoldások nemcsak a kárpátaljai magyarság, hanem Ukrajna valamennyi nemzeti kisebbsége és őshonos népe érdekét szolgálják” – áll a dokumentumban.

A kárpátaljai magyarok két legnagyobb taglétszámú érdekvédelmi szövetsége szorgalmazza a törvény mielőbbi hiánytalan bevezetését és alkalmazását, amely lépés „nagyban hozzájárul a nemzetiségi jogok garanciájához, Magyarország és Ukrajna jószomszédi kapcsolatainak rendezéséhez, valamint Ukrajna európai integrációs folyamatának előmozdításához”.
„Bízunk benne, hogy a kisebbségeket érintő többi kérdés is hamarosan napirendre kerül és megfelelően rendeződik” – zárul a KMKSZ és az UMDSZ közös nyilatkozata.

Ugyanakkor az ukrajnai románok nem ennyire derűlátóak: egyik fő ellenvetésük az a követelmény, miszerint csak az az iskola kap nemzeti kisebbségi státust, amelyben a tanulók több mint 50 százaléka tartozik egy adott  kisebbséghez, illetve azt a kitétet is veszélyesnek tartják, amely lehetővé teszi az ukrán nyelven oktatott tantárgyak számának növelését, ha azt egy osztály diákjai szüleinek legalább kétharmada írásban kéri.

Hírszerkesztő

(Nyitókép: az ukrán legfelsőbb tanács közösségimédia oldala)