Az RMDSZ miniparlamentje pénteken Kolozsváron tartott "technikai munkaülést", amelyen a jövő heti temesvári, 16. tisztújító kongresszust készítette elő.
Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai tájékoztatójában sikeresnek nevezte a másfél hónapja zajló kormányzati konzultációt, amelyet véleménye szerint valamilyen formában a továbbiakban is folytatni kell. Az elmúlt időszak tapasztalata az, hogy az embereket érdekli, mit tesznek a szövetség politikusai Bukarestben - jelentette ki.

Rámutatott: kihívásokkal teli időszak következik, amelyben a legfőbb cél az oktatási törvény elfogadása, anélkül, hogy azt a parlament megfosztaná tartalmától. Több száz javaslat érkezett a jogszabály-tervezethez, így szerinte célszerűbb lenne, ha a bukaresti kormány felelősségvállalással fogadná el. Hangsúlyozta: a tervezet kapcsán a szakma sem ért egyet, és parlamenti vita esetén előfordulhat, hogy a számos módosítás után "nem lesz koherens a végeredmény". A jogszabálynak tehermentesíteni kellene a diákokat, és a magyar oktatásra vonatkozóan is fontos kitételeket tartamaz - mondta.
Kelemen emlékeztetett: májusban esedékes a kormányfőcsere is. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem részese a folyamatnak, az erről szóló megállapodást a két román kormánypárt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) kötötte. Rámutatott: ha valóban végre akarják hajtani, lehetségesnek tartja. A kormányzati munkáról elmondta: az RMDSZ jelenléte többet nyom a latban, mint az általa képviselt 6 százalékos magyarság. Ugyanakkor úgy vélte, "rossz üzenete van", hogy az energiaszabályozó hatóság alelnöki tisztségéből leváltották a szövetség által javasolt szakembert, bár szóbeli megállapodás volt az ellenkezőjére.

A 2024-es választási év kapcsán kifejtette: az RMDSZ az előrehozott választást tartaná a legjobb megoldásnak ahhoz, hogy ne álljon le a munka, de ha nincs konszenzus, nem fogja erőltetni. A választások összevonása jogi és alkotmánybírósági kérdést vet fel, mivel nincs vész- vagy veszélyhelyzet, ami indokolná, mint volt a járvány idején.

Az SZKT ülésén két munkadokumentumot is alkalmasnak ítéltek arra, hogy megvitassák a jövő heti temesvári kongresszuson. A felzárkózás évtizede 2023-2030 című a szövetség új programja, a meglévőt hivatott aktualizálni. Székely István ügyvezető alelnök ismertetésekor elmondta: a kettő kiegészíti egymást, az eredetiben célként szerepel az autonómia, az új a kisebbségi törvényt tartja aktuálisnak. Három sarokköve van - a népszámlálás eredményei, a kormányzati szerep és a 2024-es választások, amelyeket számos munkacsoport részvételével dolgozták ki.
A másik elfogadott munkadokumentum címe Állásfoglalás a magyar romák egyenlő társadalmi részvételéről, és 30 éve várat magára - közölte Makkai Péter munkaügyi államtitkár. Emlékeztetett: a népszámlálás előzetes adatai szerint több mint 100 ezer magyar roma van Romániában, akik szintén nemzetalkotó közösséget jelentenek, így az RMDSZ-nek fel kell vállalni a helyzetük rendezését. Az államtitkár szerint a jelenlegi időszak kifejezetten alkalmas erre, mivel a romániai romaintegrációs stratégiát is ezután fogják megvalósítani. Az RMDSZ a dokumentumot egy stratégia alapjának szánja, amelynek célja, hogy a jövőben "a magyar roma közösség egyenlő rangon és szinten vegyen részt a romániai magyar társadalom építésében" - hangzott el.

A hozzászólások között Csoma Botond parlamenti képviselő elmondta: a képviselőházban is meg kell védeni olykor "a székely zászlót vagy az erdélyi magyarság egészét". A kormánypártok is élnek olykor a 33 éves gyakorlattal, hogy ha nincs jobb ötletük, előveszik "a magyar kártyát". "Ezzel szembe kell nézni, azért vagyunk ott, hogy álljuk a sarat" - fogalmazott a Kolozs megyei honatya.

Hírszerkesztő