Kelemen Hunor szerint néhány hete a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével megállapodtak arról, hogy Nicolae Ciucă május 26-án a koalíciós megállapodás által előírt „politikai vetésforgó” értelmében lemond a miniszterelnöki tisztségről, és 30-án a parlament beiktatja a Marcel Ciolacu PSD-elnök vezette új kormányt. Kelemen Hunor szerint igaza van Klaus Iohannis államfőnek abban, hogy a gyors kormányváltás továbbra is lehetséges és kívánatos – „akár az RMDSZ-szel, akár nélküle”.

A politikus nem cáfolta a műsorvezető azon felvetéseit, amelyek szerint a kormányfőcsere kapcsán a román pártok más kormányzati posztok elosztását is újra akarják tárgyalni, és az RMDSZ-től elvennének kormányzati posztokat, de rámutatott: a politikai egyezmény felrúgásával azt üzennék, hogy „33 év után sem képesek megtartani a szavukat”, nem lehet megbízni bennük. Hozzátette: a két román pártnak már a nagykoalíció megalakulásakor is kényelmes többsége volt a parlamentben, azóta ebben semmi sem változott.

A szövetségi elnök szerint az RMDSZ-es miniszterek jól teljesítettek, így semmilyen elfogadható érv nincs arra, hogy a szövetség lemondjon a fejlesztési tárca vezetéséről. „Ha a szociáldemokrata Sorin Grindeanut (aki a szállításügyi tárcát vezeti) azért nem cserélik le, mert jól teljesített, akkor ennek az érvnek az RMDSZ-es Cseke Attila esetében is érvényesnek kell lennie” – szögezte le Kelemen Hunor.

A politikus elhárította azt a – liberálisok által az utóbbi időben hangoztatott – érvet is, miszerint az RMDSZ-nek nagyobb a súlya a kormányban, mint amennyit a parlamenti erőviszonyok alapján „megérdemel”. Kelemen Hunor rámutatott: az RMDSZ-nek azért jutott 2020-ban parlamenti súlyánál nagyobb részvételi arány a kormányban, mert a koalíció így kompenzálta, hogy nincs „hozzáférése” a nemzetbiztonsági tárcákhoz. Felidézte: a 2020-as parlamenti választások után, amikor a PNL-vel és a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR) közösen egy jobbközép kormánykoalíciót hoztak létre, az RMDSZ első körben nem a fejlesztési tárcát, hanem a pénzügyminisztériumot választotta. „Körülbelül húsz percig tartott, aztán jött egy telefonhívás, (a tárgyalópartnerek) szünetet kértek, utána pedig visszajöttek, és azt mondták: ezt nem lehet” – tette hozzá. Bár a visszakozás okát nem árulták el, Kelemen Hunor szerint az áll a háttérben, hogy a pénzügyminiszter egyike annak a hat miniszternek, aki tagja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT), márpedig az RMDSZ-nek sosem volt képviselője a nemzetbiztonsági testületben. A műsorvezető felvetésére reagálva nem zárta ki, hogy az RMDSZ lemondjon a fejlesztési tárcáról, ha ugyanolyan súlyú minisztérium vezetését bíznák rá, vagy három évtized után olyan áttörést érne el, hogy a mindeddig tabunak számító tárcák valamelyikét kapná meg.

Az RMDSZ-elnök szerint a hónap végéig új kormánynak kell megalakulnia, de nem tartja kizártnak, hogy az RMDSZ-t kihagyják belőle. Hozzátette: eddig egyik koalíciós partner sem mondott olyasmit, hogy az RMDSZ nélkül akarnák folytatni, az RMDSZ-nek pedig nincs oka kilépni a kormányból, amelynek az összetétele csak akkor válik véglegessé, ha a miniszterelnök-jelölt beterjeszti a kormánynévsort a parlamentnek, hogy bizalmi szavazást kérjen az új kabinet számára.

Hírszerkesztő