Szatmárnémeti

Az őstermelő nem függhet az időjárástól

2018.06.15 - 15:26

A szokatlanul meleg, nyári idő néhány napja esősre fordult, ami egyesek szerint kedvez a mezőgazdaságnak, mások szerint nem. Az alábbiakban Szatmár megyei kistermelőket kérdeztünk arról, milyen termésre számítanak, és az mennyiben függ az időjárástól.

 

A mezőgazdasággal foglalkozók sohasem értettek egyet abban, hogy mikor kell az eső és mikor a napsütés, mert akik még nem vetettek, azok nem várják az esőt, akik viszont vetés után vannak, azt szeretnék, ha esne, hogy ne kényszerüljenek locsolásra. Akik még nem gyűjtötték be a szénát, azért imádkoznak, hogy ne essen, de esőért fohászkodnak azok, akik a kukorica, a burgonya vagy a zöldségfélék növekedését várják. Így van ez most is, egyeseknek kell az eső, másoknak nem.

László Ferenc Szatmárnémeti határában működtet egy kisgazdaságot, többnyire zöldségfélék termesztésével foglalkozik. Számára nem létfontosságú az eső, ugyanis modern fóliasátrakat hozott létre pályázati úton. Csepegtetős rendszert épített ki, ami szerinte amiatt előnyös, mert egyformán, az igényeknek megfelelően kapja a talaj a vizet és a szükséges tápanyagokat. Véleménye szerint idejétmúlt elv az, hogy a szabadban termesztett paradicsom, paprika vagy bármi jobb, mint a fóliában termesztett. A szabadban sokkal több kórokozó támadhatja meg a növényeket, és sokkal több betegséget kaphatnak el, ami befolyásolja a termés minőségét.

Horváth Pál Kissáron foglalkozik növénytermesztéssel: zöldségféléket, burgonyát, zabot, búzát, repcét és kukoricát termeszt. Azt gondolja, nem kell folyton siránkozni, hanem alkalmazkodni kell a kor elvárásaihoz, lehetőségeihez és kihívásaihoz. Meggyőződése, hogy az öt-tíz hektárt megművelő gazdák egyre több nehézséggel fognak szembesülni. Nem sok embernek adatik meg a lehetőség arra, hogy nagy mezőgazdasági vállalatot hozzon létre, mert azt tisztességesen nem lehet, olyan nagy befektetést igényel, amit nincs honnan elővenni, de adottak a feltételek ahhoz, hogy jól működő családi vállalkozások jöjjenek létre. Horvátnak sikerült a fiát és a lányát is ebbe az irányba terelnie. A fiú beiratkozott a nagyváradi mezőgazdasági egyetemre, ami annyiból áll, hogy hétvégén órákat hallgat Nagyváradon, munkanapokon pedig a saját gazdaságában végzi a gyakorlatot. Nagyon fontos, hogy a mezőgazdászok elsajátítsák a szükséges ismereteket. Sokat panaszkodnak a kisgazdák, hogy nem tudják értékesíteni a termékeiket. Ennek a legtöbbször az az oka, hogy a termék nem minőségi, és nem tudnak rendszeresen előállítani olyan mennyiséget, amire van felvásárlói igény. Lehet folyton azon siránkozni, hogy a hazai jobb, mint az import, de mindig ott van a kérdés, hogy hol van a hazai — veti fel Horváth Pál.

Gnandt Ferenc Szatmárnémetiben létrehozott egy felvásárló céget, amit nagyon sokan hiányoltak, de végül amiatt szüntette meg, mert nem voltak olyan gazdák, akik rendszeresen, meghatározott mennyiségben tudtak volna mezőgazdasági termékeket biztosítani. Azt nem lehet, hogy ma tíz kilót, holnap húszat tud szállítani, majd semmit. Véleménye szerint a mezőgazdaság legnagyobb problémája nem az időjárás, hanem a szakemberhiány, a pénzhiány és a bizonytalan támogatási rendszer.

 

 

Elek György