A kulturális minisztérium közösségimédia bejegyzésében hangsúlyozta: a romániai épített örökség védelme átszervezésre, reformra szorul, amelynek során megerősítik a független szakértők státusát és tisztázzák az egyes állami intézmények felelősségi körét is.

A cél nem a meglévő intézmények megszüntetése - írták -, hanem megerősítése a felelősségi körök tisztázása, az adminisztratív kapacitás növelése és a védelmi mechanizmusok mai valósághoz és technikákhoz való igazítása révén.
Hangsúlyozzák azt is: a hazai műemlék épületek leromlott állapota nemcsak a finanszírozás és a jövőkép hiányának tudható be, hanem "rendszerszintű problémáról" van szó. Az intézményi felépítés, amelyen keresztül a műemlékek védelme történik, elavult, széttöredezett, és gyakran egymással versengő törzsi érdekek jellemzik.
"Az összeomló műemlékek nem elszigetelt balesetek. Vészjelzések. A muzsnai várfal, a szilágycsehi templomtorony vagy a herkulesfürdői épített örökség helyzete sajnos újabb fájdalmas figyelmeztetések, hogy így nem folytathatjuk" — írták.

Hangsúlyozták, hogy a változtatáshoz mentalitásváltás is szükséges: le kell győzni a változással szembeni ellenállást, meg kell szabadulni a személyes vagy csoportérdekek vezérelte szűklátókörűség logikájától. "Az örökség nem tartozik semmilyen szakmai testülethez, intézményhez, befolyási hálózathoz. Az örökség a miénk, mindannyiunké" - fogalmaztak.

Emlékeztettek, hogy a jelenlegi struktúrával "a szakemberek 36 éve csapdába estek", noha vezetői szinten minden erőfeszítést megtettek, hogy a bukaresti székhelyű Nemzeti Örökségvédelmi Intézet (INP) kiegészítse egymást a központi adminisztráció, illetve a megyei kulturális igazgatóságok struktúráival és a műemlékvédelemre szakosodott civil szervezetekkel.
Mint rámutattak, a most közvitára bocsátott tervvel megvan a lehetőség, hogy nemcsak a tüneteket, hanem a betegséget kezeljék.

Ezért arra kérik a szakembereket, az adminisztrációban dolgozókat, a műemlék épületek tulajdonosait és a civil szféra tagjait, hogy javaslataikkal járuljanak hozzá egy erősebb, koherensebb és hatékonyabb örökségvédelmi rendszer kiépítéséhez.
A minisztérium honlapján közzétett tervezet kitér a feladatok szétválasztására, a területi leosztásra, hangsúlyozva, hogy míg a stratégia és a koordinálás központi, a működtetés regionális feladat. Arra is rámutatnak, hogy az épített örökség védelme a történelmi és földrajzi sajátosságok figyelembevételével kell történjen, nem pedig a közigazgatási felosztás alapján.

A kulturális tárca azt követően tette közzé tervét, hogy szombaton leomlott a muzsnai szász erődtemplom várfalának egy része.

Romániában az elmúlt években egyre gyakrabban fordul elő falomlás középkori műemléktemplomoknál. A leginkább veszélyeztetett műemlékek a szászok által lakott Királyföld és Beszterce környékének szász evangélikus templomai, amelyek a hívek rendszerváltás előtti Németországba távozásával többnyire gazdátlanul maradtak.

A szász épített örökség leromlott állapotát jelzi, hogy 2016-ban a Brassó megyei Szászveresmart (románul Rotbav, németül Rothbach) XIII. századi, román stílusban épült erődtemplomának tornya, illetve a templom egy része omlott le, majd Rádos (románul Roades, németül Radeln) XV. századi templomának tornya. Vlad Alexandrescu akkori román művelődési miniszter sürgősségi pénzalap létrehozását javasolta a veszélyeztetett épített örökség megmentése céljából.

A szaktárca adatai szerint több mint 600 műemléképület áll az összeomlás szélén Romániában: elsősorban a gazdátlanul maradt, fél évezrednél régebbi szász erődtemplomokat fenyegeti a megsemmisülés veszélye, mint ahogy a Mezőség szintén több évszázados református templomait.

Hírszerkesztő