2020 őszén közel hatvan, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem által koordinált kutatási projekt részesült támogatásban az UEFISCDI (Felsőoktatási Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap) keretéből. Ezek közül tizenhármat vezetnek az egyetem magyar tagozatán oktató-kutató szakemberek. A nyertes PD (posztdoktori), PED (kísérleti-demonstratív), TE (fiatal kutatócsoport létrejöttét támogató), valamint Norvég Alap típusú kutatási projektek a 2020 és 2022 közötti időszakban kerülnek megvalósításra. Interjúsorozat keretében a BBTE-s vonatkozású projektek vezetőit kérdeztük az általuk vezetett kutatások tétjeiről, nóvumairól, a várható eredmények felhasználási lehetőségeiről. A sorozat következő részében dr. Fenesi Annamária, a BBTE Biológia és Geológia Karának egyetemi adjunktusa az inváziós növényfajok korai kiszűrésére irányuló országos kockázatelemzési protokoll kidolgozását célzó projektről mesél. A projekt címe: Egy funkcionális jellegeken alapuló országos kockázatelemzési protokoll kidolgozása az inváziós növényfajok korai kiszűrésére. Dr. Fenesi Annamáriával Serestély Zalán beszélgetett.

— Melyek a projekt fontosabb célkitűzései, és miben ragadható meg az újdonsága?

— Inváziós fajoknak nevezzük azokat a fajokat, melyek bár más földrészekről származnak (idegenhonosak), mégis feltűnően sikeresen terjednek új élőhelyeken, és természetvédelmi, valamint gazdasági károkat okoznak azáltal, hogy nagy populációkkal lépnek fel. Az inváziós fajok terjedését az általuk okozott károk miatt a biodiverzitást veszélyeztető egyik legsúlyosabb tényezőnek tartják világszerte. Az emberi átalakító tevékenységek (élőhelyek megszüntetése, átalakítása, degradációja, szennyezése), a kusza, globálisra nőtt kereskedelmi és turistaútvonalak, valamint a klímaváltozás miatt egyre több inváziós fajra lehet számítani Európában. Nagyon hasznos lenne, ha a véletlenül betelepülő vagy akarattal betelepített, idegenhonos fajokról már érkezésük pillanatában meg tudnánk állapítani, hogy veszélyes, inváziós fajokká válhatnak-e. Erre törekszik kutatócsoportunk (Ruprecht Eszter docens, Kuhn Thomas doktorandusz, Miholcsa Zsombor doktorandusz) a nyertes pályázat keretein belül. Azt feltételezzük, hogy az igazán sikeres inváziós fajok különleges tulajdonságegyüttessel rendelkeznek, ennek köszönhetően terjednek és szaporodnak olyan sikeresen. Olyan vizsgálatokat tervezünk, melyek segítségével azonosíthatjuk a kizárólag inváziós fajokra jellemző biológiai jeleket. Legalább 60 idegenhonos fajjal fogunk dolgozni, megvizsgáljuk majd morfológiai jellegeiket, csírázási és növekedési paramétereiket. A kockázatelemzési protokoll lényegében egy döntési fa lesz sok-sok elágazással: az elágazások mentén haladva, sok növényi jelleget megvizsgálva és mérlegelve döntjük majd el, hogy az újonnan betelepülő fajok milyen eséllyel lesznek veszélyes inváziós fajok. Hasonló kockázatelemzési protokoll csak nagyon kevés országban létezik (pl. Ausztráliában), és sajnos nem is ültethető át egyik országból a másikba, mert egy ország inváziós fajainak halmazát egy sor helyi jellegű paraméter befolyásolhatja.

— Milyen tudományterületeken zajlik, milyen tudományterületeket kapcsol össze a kutatás?

— Kutatásunk keret-tudományterülete a biológia, azon belül a növényökológia. Megfigyeléses és kísérleti részei is lesznek a kutatásnak, és főleg alkalmazott növényökológiai módszereket használunk. Természetvédelmi kutatásnak is tekinthető, hisz az őshonos biológiai sokféleséget próbáljuk megőrizni az inváziós fajok megfékezésével.

— Milyen relevanciával bírnak, milyen területeken alkalmazhatók a projekt várható eredményei?

— Az inváziós fajok elleni fellépés sürgős és fontos, ha szeretnénk megőrizni Európa biológiai sokféleségét. Ezt a kötelességünket erősíti az Európai Parlament és az Európai Tanács 1143/2014/EU számú rendelete, mely az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének a megelőzéséről, illetve kezeléséről szól. De hiába a törvény, a nagyon elterjedt inváziós növény- és állatfajok ellen éppen sikerességük és tömeges terjedésük miatt nagyon nehéz védekezni. Itt is, akárcsak az emberi betegségek esetén, a megelőzés a legjobb fegyver. Kockázatelemzési protokollunk az új inváziós fajok kiszűrését teszi majd lehetővé, vagyis megtelepedésük és elszaporodásuk előtt lehet majd kezelni, irtani ezeket a növényeket. Ha korábban is létezett volna hasonló protokoll, akkor most nem kellene harcolnunk például a parlagfű, az ártéri japánkeserűfű vagy a bálványfa ellen.

SZFÚ