A száz éve felszentelt templomért és a nemrég megépített gyülekezeti házért adtak hálát a vámfalui reformátusok, ugyanakkor Ary László személyében beiktatták az egyházközség lelkipásztorát.

Hármas ünnep volt vasárnap délután a vámfalui református templomban. Püspöki hálaadó istentisztelet keretében iktatta be Nt. Varga Károly, a Nagybányai Református Egyházmegye esperese Ary László lelkipásztort, valamint hálát adtak Istennek abból az alkalomból, hogy száz éve szentelték fel a vámfalui református templomot és nemrég fejezték be a gyülekezeti ház építését. Az ünnepi eseményen részt vett Vicsai János egyházmegyei világi főgondnok, az egyházmegye több lelkipásztora, az egyházközség hívei, valamint az onnan elszármazottak. Az ünnepi istentiszteletet az egyházközség ifjúságának és vegyes kórusának verses–zenés műsora tette ünnepélyesebbé.

Ft. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházközség püspöke nagy eseménynek nevezte a vámfalusiak hármas ünnepét: a lelkészbeiktatást, ami azzal jár, hogy a nyájnak van állandó pásztora, aki összetartja azt, és vezeti a Krisztus felé vezető úton; a gyülekezeti terem és a százéves templom megáldását, ahol a hívek összegyűlhetnek, hogy közösen imádják Istent. A püspök azonban feltette a kérdést: van-e hála a szívekben, megérdemlik-e a segítséget? Az ünnepi esemény nem csak a múltra való visszatekintésre ad alkalmat, hiszen a vámfalusiak azzal, hogy gyülekezeti házat avatnak, hogy beiktatják a lelkipásztort, egyben jövőt terveznek, az adventi beteljesülést várják. Az adventi várakozás után azok számára jön el az igazi karácsonyi öröm, akik tudnak hinni, akik valóban várják a Messiást, és életüket megpróbálják úgy formálni, hogy méltók legyenek a karácsonyi csoda befogadására. Az adventi várakozás idején szembe kell néznünk életünk sikertelenségeivel, közösségünk gondjaival is. Advent idején a szépre és a jobb életre várakozunk, ezt gyakran meg is kapjuk, de sokszor eltaszítjuk magunktól a jót. Ahhoz, hogy igazi karácsonyunk legyen, magunk is kell tennünk érte valamit, hogy minden eddigieknél nagyobb szeretet gyúljon lángra a szívünkben. Nem elég csak azt felsorolni, hogy mi az, ami hiányzik az életünkből, hanem meg kell állapítani azt is, hogy mi az, amiről le kell mondani. Ki kell szabadulni a gépek világából, utol kell érnünk magunkat, mozgásba kell hozni azt az erőt, amiről valamilyen módon lemondtunk. Az öröm és a szabadulás lehetősége adott, fel van ajánlva számunkra, csak el kell fogadni azt. Tőlünk függ, hogy milyen lesz a következő száz év. Mint ahogy elődeink száz évvel ezelőtt a jelenleginél sokkal nehezebb körülmények között építettek templomot utódaiknak, a ma élőknek gyerekeik és unokáik számára kell megépíteni a jövőt, nevelni őket a hitre, az összetartozásra, a családi kötelékek megerősítésére, a nemzettudatra — mondta Ft. Csűry István igehirdetésében.

Lelkészbeiktatás

Nt. Varga Károly, a Nagybányai Református Egyházmegye esperese az Apostolok cselekedete 20. részének 28. versét adta útravalóul a beiktatott lelkipásztornak:„Viseljetek gondot azért magatokra és az egész nyájra, melyben a Szent Lélek titeket vigyázókká tett, az Isten anyaszentegyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett”. Az esperes kiemelte, hogy a személyes példa minden területen fontos. Mind a szülő, mind a tanító, mind a lelkipásztor, de bármilyen vezető csak akkor lehet hiteles és példakép mások számára, ha megvan benne a jóra való törekvés hajlama. A békességet hirdető ember nem lehet vitában családjával, nem lehet önző és csak önmagát szerető, csak az az ember végezhet hatékony munkát, aki képes áldozatot hozni, és aki megszállott.

A beiktatott lelkipásztor elmondta, hogy négy éve szolgál Vámfaluban, ahol voltak küzdelmei, de mindig az ige erősítette. Vámfaluban van jövő. Az ősök földet és állatot adtak el, hogy templomot építsenek, most ezt a templomot karban kell tartani és be kell tölteni. Együtt kell lenni, egy akarattal a közös dolgokért. Az ünnepi esemény a helyi fiatalok és az egyházközség vegyes kórusának verses-zenés műsorával ért véget.

Elek György