Vidék

„Az lesz ma a legszebb kislány, akit meglocsoltam!”

(Fotók, videó: Pusztadaróci Pünkösdi Rózsák Néptáncegyüttes)
2024.04.01 - 19:39
A húsvéti locsolkodás szokása mára már egy – két spricc kölnivé szelídült, ám a pusztadaróci Pünkösdi Rózsák Néptáncegyüttes legényei annak rendje s módja szerint vedret ragadtak és úgy „öntözték” meg a lányokat.

Húsvéthétfőhöz  (vagy régiesen vízbevető vagy vízbehányó hétfőhöz) elválaszthatatlanul hozzá tartozik a locsolkodás szokása — amelynek hagyományát sokan magyar sajátosságnak tartanak, pedig a víz megtisztító és megújító erejébe vetett hit egyrészt a pogány időkig nyúlik vissza; másrészt a napjainkban elterjedt formája valószínűleg szláv eredetű, először Csehországban, a XIV. században tettek említést a húsvéti locsolkodásról. Magyar nyelvterületen először a XVII. században Apor Péter tudósított erről az érdekes húsvéti szokásról Erdélyben.

hirek/2024/aprilis/pdaroci-locsolkodas/9.jpg

Az évszázadok során a megtisztulás, megújulás szokása sokat szelídült: a legszebb ruhájukba öltözött fiatal lányokat már nem a tóba vagy a patakba/folyóba, esetleg itatóvályúba dobták, hanem vederrel öntötték rájuk a vizet — napjainkban pedig egy-két spricc kölni jelenti (ha jelenti) az öntözést. 
hirek/2024/aprilis/pdaroci-locsolkodas/1.jpg

Persze nem mindenhol. A pusztadaróci Pünkösdi Rózsák Néptáncegyüttes ugyanis négy évvel ezelőtt úgy döntött: ők bizony „visszahozzák” a hagyományos, vedres locsolkodást — nem volt ez másként ma kora délelőtt sem, amikor a viseletbe öltözött, és a Szamoshát Néptáncegyüttes két legényével kibővült legénycsapat felkapta a nemzeti színű szalaggal feldíszített, kútvízzel megtöltött vedreket és elindultak a „virágokhoz”.
hirek/2024/aprilis/pdaroci-locsolkodas/27.jpg

 „Végigjárták Pusztadarócok, Szamosdarát, Sándorhomokot, Szatmárnémetibe, sőt Halmiba is eljutottak; elsősorban néptáncegyüttesünk lányait öntözték meg, hogy el ne hervadjanak, de nem csak őket, hiszen például Gămai Mihály polgármesteréknél is jártak — úgy, ahogy azt illik: hegedűsen, nótaszóval verssel kértek engedélyt a locsolkodásra.” – mondta szerkesztőségünknek Krisztián Erika, a néptáncegyüttes vezetője. Nem hallgatva el azt sem: a vedres locsolásból ő sem maradt ki most sem, s bár a kútvíz alaposan felfrissítette, „ezek a mi szokásaink, a mi hagyományaink. Ha mi nem tartjuk életben őket, nem elevenítjük fel, akkor ki?” 

A locsolkodást követően természetesen a legényeket mindenhol terített asztallal, áldomással fogadták, ők pedig kora estig „öntözték” a lányokat.

Szabó Kinga Mária 

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!