A szatmári svábok betelepítésének 300. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat részeként, szombaton este kiállításmegnyitóval egybekötött állófogadást tartottak a szatmárnémeti Püspöki Palota dísztermében.

A rendezvényen jelen volt a Károlyi család leszármazottja, Dürckheim Francesca grófnő Németországból, férje, Dürckheim Cristian őrgróf, valamint gróf Károlyi György Magyarországról. Dürckheim Francesca grófnő elmondta, létrehoztak egy Károlyi Sándorról elnevezett alapítványt, melynek égisze alatt a jövőben szeretnének a hagyományok ápolására, a szatmári svábok megsegítésére, az egyház és a Károlyi család kapcsolatának ápolására fordítani.

 A tárlatról

A kiállítás a sváb hitvilág kézzel fogható örökségét mutatja be, a többnyire imameghallgatásokra, hálából elkészített votiv képeken, a liturgikus tárgyakon, imakönyveken, a Mária Terézia koronázási palástjából készült miseruha kiegészítőin keresztül. Mindezek mellett betekintést nyújt a német ajkú katolikusok letelepedésére, a grófi család szerepére vonatkozóan is.

Az állófogadást Nm. és Ft. Schönberger Jenő püspök nyitotta meg, majd Ft. Dr. Vik János szatmári egyházmegyés pap, a Kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának adjunktusa tartott előadást a svábok hithez való ragaszkodásáról. Előadásában kiemelte a sváb múlt és jelen értékteremtő jellegét, a katolikus egyházban tett áldásos hatását. Mint mondta, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye a sváboknak nagyban köszönheti létrejöttét, hiszen a katolikusság igen nagy részét tették és teszik ki ma is vidékünkön, sok papot, püspököt adva. A sváb jelenlét ugyanakkor nem választható el gróf Károlyi Sándor nevétől, és a Károlyi családtól, akiknek hálával tartoznak. Vik János ugyanakkor kiemelte, a svábok számára fontos az identitás megtartása, és nem kell azt kizárólagossá tenni, hiszen lehet valaki egyszerre sváb és magyar, vagy sváb és román. „Az egyháznak mindig volt identitásképző és identitásmegtartó hatása tagjaira. Ezt szociológiai értelemben köthetjük a befogadás fogalmához. Az önazonosság lehet egészségesen kettős vagy hármas is, nem kell kizárólagos jellegű legyen. A lényeg, hogy minél szabadabban kerüljön befogadásra.”