Igen kevés japánnak van csak súlyproblémája: a lakosság mindössze 3,6 százalékának magasabb a BMI indexe 30-nál. Kutatások azt mutatják, hogy ez összefüggésben lehet az étkezési szokásokkal. És nem csak azzal, amit elfogyasztanak (az eddig is világos volt), hanem azzal, ahogyan az ételeket elfogyasztják — írja a hazipatika.com.

A különböző étkezési szokásokat jól feltárta munkatársaival Brian Wansink, a Cornell egyetem táplálkozástudománnyal és fogyasztói magatartással foglalkozó professzora. Egy egyedülálló 2006-os tanulmányban 85 táplálkozási szakember vett részt abban a kísérletben, amelynek során különféle méretű edényekben kaptak fagylaltot elfogyasztásra. Ha nagyobb edényt kaptak, akkor a résztvevők 31 százalékkal többet vettek ki maguknak. Egy nagyobb kanál használata pedig 14,5 százalékos adagnövekedéssel járt. Ez még akkor is elég látványos, ha a megállapítás nem volt statisztikailag szignifikáns. A kísérlet eredménye mindenképpen arra utal, hogy egy kisebb, így kevésbé hatékony eszköz felhasználása potenciálisan csökkenti az elfogyasztott élelmiszer mennyiségét.

Egy másik tanulmányban ugyanezek a kutatók az étkezési viselkedés és a testsúly közötti viszonyt értékelték az Egyesült Államokban egy "all you can eat", azaz "annyit ehetsz, amennyit csak akarsz" típusú kínai ételekkel megrakott svédasztalnál. A tanulmány a következőképpen készült: 22 képzett megfigyelő kódolta 213 véletlenszerűen kiválasztott vendég viselkedését 11 svédasztalos rendszerben működő kínai étteremben. A megfigyelők beültek az étterembe, és rögzítették a vendégek viselkedését. Vizuálisan is értékelték a büfében étkezők korát, magasságát és testsúlyát.

Kiderült, hogy a magasabb BMI-értékű vendégek szignifikánsan kevésbé voltak hajlamosak evőpálcát használni, s inkább villát választottak. Mindemellett ezek az emberek nagyobb valószínűséggel használtak nagyobb tányérokat, és választottak olyan ülőhelyet, amelyről közvetlenül rá lehetett látni a svédasztalokra. Bár a bizonyítékok nem meggyőzőek, de mindenképpen arra utalnak, hogy a kevésbé hatékony étkező eszköz (például a pálcika) használata a kisebb elfogyasztott adagokkal és a testtömeggel társítható.

Ha valakinek a pálcika használati képessége nagyon korlátozott, akkor minden bizonnyal kevesebb ételt fogyaszt ezzel az evőeszközzel, mint azzal, amelyet megszokott. A fogyasztás lassabb üteme ugyanis lehetővé teszi, hogy a jóllakottság jelei azelőtt megjelenjenek, hogy a tányérról az utolsó falat is eltűnne, így a jóllakottság miatt a további táplálékfelvétel jó eséllyel leáll. Így aztán annak, aki kíméletesen akar fogyókúrázni, biztosan megér egy próbát, hogy pálcikával álljon neki az étkezéseknek.