Az egységes európai bérek mellett állást foglalva lakossági fórumot tartott vasárnap Szatmárnémetiben Gyöngyösi Márton magyar parlamenti képviselő (Jobbik) és Dragoş Tîrnoveanu.

Ahogy sok minden másban, úgy fizetések terén is egységesnek kellene lennie az Európai Uniónak, a keleti tagállamok nem vazallusai a nyugatiaknak, nem lenne szabad foghegyről vett nyersanyag-lelőhelyekként és a nyugati termékek keleti felvevőpiacaiként kezelni ezeket. Így foglalható össze egy mondatban a béruniós kezdeményezést elindító polgári bizottság két képviselőjének tegnapi sajtótájékoztatóján és az azt követő lakossági fórumán elhangzottak lényege.

Idén augusztusban az egyenlő európai bérekért kiálló aktivisták Magyarországon, nemrég pedig Romániában is aláírásgyűjtésbe kezdtek, egymillió aláírásra van szükségük annak érdekében, hogy az európai illetékes szervek érdemben foglalkozzanak az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvvel. A kezdeményezők szerint nem valósult meg az az ígéret, hogy az uniós csatlakozást követően a keleti bérek is felfejlődnek a nyugatiakhoz, ám a szabaddá tett munkaerőpiac miatt megindult a munkaerő-vándorlás keletről nyugat felé, miközben a vendégmunkát kihasználó tőkevándorlás iránya fordított lett. Családok vannak szétszakadva emiatt, illetve a nyugati országokban jó áron kínált termékekért dolgoznak az otthon maradottak harmadannyiért, mint az ugyanazt a terméket előállító nyugat-európai sorstársaik.

Az ügyben vasárnap tartott sajtótájékoztatón jelen volt Dan Burulea szatmárnémeti szakszervezeti vezető is, aki úgy értékelt: Nyugat kihasználja a mesterségesen alacsonyan tartott kelet-európai fizetéseket, és amelyik munkafázist csak tudja, keletre költözteti. Egy nyugat-európai országban havi 600 eurót tud megspórolni egy átlagember, el kellene érni, hogy Romániában is legalább 200 eurót félre tudjon tenni, aki dolgozik. Valós tény a technológiai szintkülönbség Kelet- és Nyugat-Európa között is, ismerte el Burulea, de nem annyira, hogy harmadannyi fizetést adjon a német munkáltató itt, mint otthon.

A Szatmári Friss Újság kérdésére, miszerint egyenlő bérek esetén nem kell-e attól tartanunk, hogy az olcsóbb munkaerő miatt beruházó nyugati tőke még keletebbre vándorol, nagyobb űrt hagyva maga mögött a munkaerőpiacon, mint amekkorát talált, Gyöngyösi Márton válaszolt. A közgazdász politikus szerint ha átfogó módon foglalkozik a bérkiegyenlítések ügyével akármelyik kormány, nem kell ettől a jelenségtől tartania. Helyes adópolitikát, korrupciótól mentes közigazgatást, adó- és munkaügyi átláthatóságot, továbbá jogállamiságot alkalmazva elérhető lenne a cégek számára is vállalható európai béregyenlőség, fejtette ki Gyöngyösi, és az európai uniós kohéziós alapokat nem infrastruktúrára, hanem a fizetések emelését hozó fejlesztésekre, kutatásokra, oktatásra kellene fordítani. Ezzel bent tarthatóak lennének az egyes országokban a nagytőkések, és versenyképesekké lehetne tenni a belföldi kis- és középvállalkozásokat is. Nem szalagmunkát és kevésbé képzett munkaerőt igénylő vendégmunkának kell kitenni az ország „munkaerőkészletét”, fűzte hozzá Gyöngyösi, hanem magasabb hozzáadott értékű termelést kell hozni Nyugatról.

Princz Csaba