Az Európai Bizottság október 3-án úgy határozott, hogy keresetet indít az Európai Unió Bíróságán Magyarország ellen (INFR(2024)2001) , mert álláspontja szerint a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény uniós jogot sért.

Feltárni és vizsgálni

Ezt a magyar törvényt a Szuverenitásvédelmi Hivatalt hozta létre, amelynek feladata feltárni és vizsgálni az állítólag más állam, valamint külföldi szerv vagy szervezet és természetes személy érdekében végzett meghatározott tevékenységeket, ha azok Magyarország szuverenitását állítólagosan sérthetik vagy veszélyeztethetik. A hivatal feladata ugyanakkor azon szervezetek feltérképezése és vizsgálata, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával olyan tevékenységet folytatnak, amely állítólag befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére vagy a választói akaratra.

Alapjogi Charta

2024 februárjában a bizottság felszólító levelet intézett Magyarországhoz, amelyben kifejtette aggályait. Mivel a bizottság nem találta megfelelőnek a felszólító levelére Magyarország által küldött választ, 2024 májusában elküldött indokolással ellátott véleményében megismételte az Európai Unió Alapjogi Chartájában, a belső piac alapvető szabadságaiban és az uniós adatvédelmi jogszabályokban foglalt alapvető jogok megsértésével kapcsolatos kifogásait.

Ezen indokolással ellátott véleményre adott válaszában Magyarország azt állította, hogy a szuverenitás védelméről szóló törvény nem sérti az uniós jogot, és a felvetett aggályok megalapozatlanok.

Alapvető jogok megsértése

A magyar hatóságok válaszának gondos értékelését követően a bizottság továbbra is fenntartja a megállapított kifogások többségét, amelyeket még mindig nem sikerült orvosolni. Ezek a kifogások az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jog megsértésével kapcsolatosak: a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, az ügyvédi titoktartáshoz való jogot, valamint az ártatlanság vélelmét és az abból következő önvádra kötelezés tilalmát érintik.

A bizottság úgy véli továbbá, hogy a törvény sérti a belső piac számos alapszabadságát, az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet, a szolgáltatási irányelvet, valamint az uniós adatvédelmi jogszabályokat.

Előzmények

A magyar Országgyűlés 2023. december 12-én elfogadta a szuverenitás védelméről szóló törvényt, amely felhatalmazza az újhHivatalt, hogy vizsgálatokat folytasson többek között minden olyan, külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenységgel kapcsolatban, amely „befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére”, „a választói akarat befolyásolására irányul (...), vagy ilyen tevékenységet támogat(...)”.

A preambulum szerint a törvényre azért van szükség, mert Magyarország szuverenitását egyre gyakrabban éri jogellenes támadás; olyan befolyásszerzési kísérletek történnek,amelyek során külföldi szervezetek és személyek a saját érdekeiket igyekeznek érvényesíteni Magyarországon a magyar érdekekkel és szabályokkal szemben.

A törvény rendkívül széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Szuverenitásvédelmi Hivatalt a vizsgálatok megkezdése, időtartama, tárgya és célja tekintetében, különösen az adatokhoz való hozzáférés terén, és felhatalmazza arra, hogy intruzív módon avatkozzon be a folyamatokba. A törvény nagymértékű nyilvánosság biztosítását írja elő az egyedi ügyekben lefolytatott vizsgálatok és azok megállapításai számára. Ez az érintett jogalanyokra nézve negatív következményekkel jár és megbélyegző hatást is kiválthat. Ezt tovább súlyosbítja, hogy a hivatal évente nyilvános jelentést készít az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottsága és a ormány számára, a címzettek pedig a hivatalnak küldött válaszukban ismertetik, hogyan fogják kezelni a jelentésben foglalt megállapításokat.

Európai Bizottság sajtóközlemény
(A nyitóképen Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke)