A lap hírportálján közölt jelentés szerint az élelmiszerbiztonsággal és az egészségüggyel kapcsolatos uniós szakpolitikáért felelős főigazgatóság vezetője, Sandra Gallina ismertette a tervet a bizottság vakcinabeszerzési tevékenységét a tagállamok részéről felügyelő és irányító testület előtt. Elmondta, hogy megkötnének egy keretszerződést 900 millió adag oltóanyag leszállításáról, és egy kötnének egy másik, opciós szerződést is, amely újabb 900 millió adag megvásárlásáról szólna.
Brüsszel terve szerint az első szállítmányok még az idén érkeznének, a rendelések zöme pedig 2022-ben és 2023-ban futna be. Az új vakcinakészlettel a tavaly december végén elkezdett első oltási kampány utáni emlékeztető oltásokat lehetne megoldani, és be lehetne oltani az EU-ban élő nagyjából 70-80 millió gyereket és fiatalkorút, akikre nem terjed ki az első oltási kampány. A teljes mennyiséget egyetlen gyártótól rendelnék meg, mégpedig olyan cégtől, amely rendelkezik teljes termelési hálózattal az EU-ban, képes gyorsan teljesíteni a megrendeléseket, lehetőleg az EU-ban van a központja, és az úgynevezett hírvivő RNS-re (mRNS) alapuló vakcinát gyárt — írta a Die Welt, megjegyezve, hogy egyelőre csak az amerikai Pfizer és a német BioNTech együttműködése, illetve az amerikai Moderna felelhetne meg a kiválasztási feltételeknek.
Az első oltási kampányhoz biztosított vakcinák beszerzéséhez képest szintén változás, hogy szigorúbb teljesítési feltételeket szabnának meg. Így negyedéves célkitűzések helyett havi szinten kellene rögzíteni a szállítási mennyiségeket, és a gyártónak kötelezettséget kellene vállalnia a szállítási menetrend betartására.
A Die Welt felidézte, hogy az első oltási kampányra kialakított gyakorlat szerint a tagállamok megbízásából és felügyelete alatt tevékenykedő bizottság csupán keretszerződéseket köt, amelyekkel egy előre rögzített mennyiség EU-s értékesítését garantálja a vakcinagyártóknak. A keret révén rendelkezésre álló készítmények megvásárlásáról már a tagállamok kötnek egyedi megállapodásokat a gyártókkal. A Brüsszel által a keretszerződésekkel biztosított mennyiséget a tagállamok főszabály szerint népességarányosan osztják el egymás között.

MTI, Fotó: MTI