Pusztadaróc községben nagyon sokan foglalkoznak mezőgazdasággal, a legtöbben kisgazdaként vagy családi vállalkozásban. A földművelés és az állattartás nagyon sok család megélhetését biztosítja, ezért ezek ragaszkodnak a földjeik megműveléséhez.

Pusztadaróc községben a kalászosok kilencven százaléka még nincs learatva — tájékoztatott Vincze Sándor gazda. A föld lágy, a gépek nem tudnak rámenni, sok helyen belvizek is vannak. Szombaton egy nagyobb parcella búzát sikerült learatni, négy tonna volt egy hektáron. Nem a mennyiséggel van a nagyobb baj, hanem a minőséggel. A sok eső kimosta a glutént a búzából, a búzaszemek szárazak, a fajsúly is elég jó, a sikértartalom viszont nagyon alacsony.

„Sokszor halljuk, hogy rekordtermés van — magyarázza Vincze —, itt viszont nagyon sok a felvásárló, akik bizonyára nem azért vásárolják fel, hogy legyen mit raktározniuk. A legdrágább a kenyérbúza, kilónként 73 baniért vásárolják fel, ha minimum huszonhetes a sikértartama, 13-as a nedvességtartama és 74-es a fajsúlya. Az ennél gyengébb minőségű búzát alacsonyabb áron vásárolják fel. A takarmánybúzáért kilónként 63 banit fizetnek.

A kalászosok aratása már korábban elkezdődött, bár az időjárás gyakran beleszól, és le kell állni néhány napra. Nem volt gond az árpával, hektáronként legkevesebb öt tonnát arattak a környéken. Az árpának a helyiek nem mérik a minőségét, hiszen az állatoknak használják takarmányként” — tette hozzá Vincze Sándor. Elég jónak mutatkozik a zab. Most még zöld, augusztus elején lehet majd aratni. Szintén jól fejlődik a tritikálé. Vincze Sándor úgy látja, hektáronként legkevesebb hat tonnát fognak aratni. Van néhány gazda a községben, akik az elmúlt évben foglalkoztak repcetermesztéssel, de többen abbahagyták, mert sok a nedves föld, nem szárad meg úgy, ahogy kellene, és az aratással is gondok voltak, mert a kombájn lesüllyedt a földön. Jelenleg is, akinek van repceültetvénye, későbbre halasztotta annak aratását.

Előny volt a határközeliség

A határmentiség az elmúlt években több előnyt is jelentett a Pusztadaróc községben élőknek, ugyanis nagyon sok magyarországi felvásárló is megjelent. A gazdáktól még a szalmát is felvásárolták, úgy, hogy még a földről is ők gyűjtötték be és csomagolták azt bálákba. Ebben az évben nem jönnek, mert gondot jelent a határátkelés és az áru átszállítása az országhatáron. Egy nagy báláért 1500 forintot fizettek, egy hektár földön tizenöt bálát készítettek — mutat rá a gazda.

Eddig nem volt könnyű napszámost találni, mert sokan átjártak Magyarországra, de ezentúl ott sem kapnak majd munkát, így többen maradnak majd itthon.

Nincs rekordtermés

Löchli Mihály, a csomaközi Schamagosch mezőgazdasági társulás vezetője elmondta, hogy az árpa aratása már befejeződött, jelenleg a búza betakarítására helyezik a hangsúlyt. Ki kell használni az időjárást, mert nagyon változékony. A tavasz folyamán nagyon hiányzott az eső, most viszont nagyon sok a csapadék. Hektáronként 6500–7000 kilogramm búzát aratnak, és a minőség is jó: a proteintartalom 13–14, a fajsúly 78–80, a nedvességtartalom 13 alatt is van. Miután a búzát learatják, azonnal viszik a szárítóba, hogy ne tárolják nedvesen. Van kereslet a búzára 70–75 banis kilónkénti áron, de ebben az időszakban nem szabad eladni, mert nőni fognak az árak. Mindenhol azt híresztelik, hogy rekordtermés van, de ez nem igaz, hiszen az ország déli részén az őszi vetést kipusztította a szárazság, most pedig a sok eső okoz jelentős károkat. A változékony idő miatt nem lehet halogatni az aratást; azoknak, akik rendelkeznek kombájnokkal, nincs különösebb gondjuk, de akiknek várniuk kell a kombájnra, komoly veszteségekkel számolhatnak emiatt.

Elek György