Az Egészségügyi Világszervezet 1997-ben indított küzdelmet az epilepsziával kapcsolatban élő tévhitekkel, valamint az epilepsziás emberek kirekesztésével szemben. Szükség is van rá, hiszen rengeteg a beteg, akinek a hétköznapjait, beilleszkedését nap mint nap megnehezítik a még mindig keringő tévhitek. A fő cél az, hogy szűnjön meg az epilepszia körüli homály, és fogadják el mindenütt, hogy ez gyógyítható betegség. Számos országban ugyanis még mindig nem agyműködési zavarnak tudják be az epilepsziát, ezért a betegséggel élők jelentős része nem jut gyógykezeléshez. Az epilepsziások diszkriminációtól szenvednek a családban, a házasságkötésben, a munkavállalásban, állampolgári jogaikban, az oktatásban és a társadalomban egyaránt.
Az epilepszia napjainkban a becslések szerint legalább 50 millió embert érint, a Nemzetközi Epilepsziaellenes Iroda (IBE) adatai alapján százból egy személy epilepsziás. Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) Népegészségügyi Statisztikák és Tájékoztatás Országos Központja (CNSISP) 2020-as adatai alapján, amelyekben a bukaresti számsorok nem szerepelnek, Romániában 115 071 regisztrált epilepsziás beteg van, a legtöbben, 5087-en Maros megyében. Szatmár megyében 1731 páciens szerepel a családorvosok regisztereiben. Százezer romániai lakosból 591 szenved az epilepszia valamilyen fajtájától, százezer szatmári lakosra vetítve ez 518,8 beteget jelent.

Nem mentális betegség

A betegséggel kapcsolatban még ma is számos olyan tévhit él, amelyek megnehezítik az epilepsziások beilleszkedését — emeli ki a WHO. Az epilepszia a központi idegrendszer rendellenessége miatt jön létre. A rohamokat az okozza, hogy az agysejtekben túlzott mértékű elektromos kisülés jön létre. A legtöbb ember az epilepszia rángatózással járó fajtáját, a nagy rohamot ismeri, azonban sok esetben a rohamok csak néhány másodpercig tartanak, amely idő alatt a beteg esetleg csak mereven bámul maga elé.
A közhiedelemmel ellentétben az epilepszia nem egy mentális betegség. Az epilepszia önmagában nem ront az intellektuson, vagyis a betegek megfelelő kezeléssel, orvosi ellenőrzéssel értékes életet tudnak élni.
Az epilepszia a leggyakrabban gyerekkorban, illetve 65 éves kor felett alakul ki, ettől függetlenül azonban bármely korban kialakulhat. Kezelés segítségével elérhető a rohammentesség, illetve csökkenhet a rohamok gyakorisága és intenzitása. Nagyon sok esetben az epilepsziás gyerekek idővel kinövik a betegséget.
Rizikófaktort jelent, ha a családban valakinek már van epilepsziája, ugyanakkor fejsérülés is vezethet epilepsziához. Az ilyen eredetű kockázat csökkenthető, ha az autóban mindig bekapcsolja a biztonsági övet, és biciklizéskor, síeléskor, motorozáskor bukósisakot visel. A stroke vagy bármilyen más érrendszeri betegség olyan agyi károsodáshoz vezethet, ami szintén epilepsziát válthat ki. Sok mindent tehetünk azonban e betegség megelőzése érdekében: csökkenthetjük az alkoholfogyasztást, táplálkozhatunk egészségesebben, mozoghatunk rendszeresen, és leszokhatunk a dohányzásról. 

Mit tegyünk, ha valakinek rohama van?

Ha a környezetünkben valakinek epilepsziás rohama van, ne fogjuk le az érintett személyt! Az izmokban óriási erő van ilyenkor, a végtagok lefogásával sérülést okozhatunk. Ha a beteg elesett, helyezzünk párnát vagy kabátot a feje alá, lazítsunk szoros ruházatán! A roham ideje alatt ne hagyjuk magára a beteget! A roham múltával zavartság jelentkezhet, ezért segítsünk megnyugtatni a beteget! Ha a roham 5 percen túl tart, hívjunk mentőt! Akkor is kérjünk segítséget a 112-es segélyhívó számon, ha a beteg eszmélete nem tér vissza, ha első roham volt, ha egy rohamot újabb követ, illetve ha a zavarodottság nem múlik.
 

Bumbuluţ Krisztina