Hatalmas érdeklődés övezte a magyarországi Magyar Asszonyok Érdekszövetsége szervezetének Nagykárolyban szervezett konferenciáját. A szombat délutáni eseményre az asszonyszövetség tagjai közül is többen érkeztek, de sok olyan nagykárolyi és környékbeli volt, akit érdekelt a téma, melyben érintettek voltak.

A Magyarországi németek elhurcolása és elűzése címmel meghirdetett konferenciához kapcsolódva az előadók közül többen érintették a Nagykároly környékén élő svábok deportálásának borzalmait is. A jelenlévőket, köztük a deportálás néhány túlélőjét Szőnyi Kinga, az asszonyszövetség elnöke köszöntötte. Kiemelte, hogy beszélnünk kell ezekről a borzalmakról, hiszen az emlékezés és az emlékeztetés mindannyiunk kötelessége, majd felkérte Geréb Miklós irinyi lelkipásztort, hogy áldja meg a konferencia résztvevőinek együttlétét.

Fontos előadások hangzottak el a továbbiakban, amelyek sorát Kun Miklós Széchenyi-díjas történész nyitotta meg. A szakember arról beszélt A szovjet németek fátuma című előadásában, hogy a cári orosz hatalom hogyan akarta megsemmisíteni a milliós népességű, Volga-mentére betelepített német lakosságot, majd ezt követően hogyan akarták megsemmisíteni a sztálini Oroszországban. A német közösség szívósságát és kitartását bizonyította az is, hogy bár mindent elkövettek a megsemmisítése érdekében, a nagy szláv tengerben mégis meg tudott maradni németnek: őrizte népviseletét, nyelvét, hagyományait, konyhája jellegzetességét, és csak minimális szinten volt hajlandó az asszimilációra. „Engedélyezték számukra az evangelizációt, azonban csakis a muzulmánok számára. Az ortodoxokat nem volt szabad megtérésre ösztönözniük” — mondta a történész. Dacára azonban a németek kitartásának, a folyamatos üldöztetés és meghurcoltatás megtette hatását: szinte teljességgel kiirtották őket az országból.

Az előadók sorában egy fiatal történész hölgy, a PhD.-képzésben részesülő Márkus Beáta következett, aki szintén egy rendkívül érdekes előadást tartott. Magyarországi német női sorsok című előadásában beszélt az áldozatokról, a magukra maradt asszonyokról és családokról is. Előadása végén pedig egy család tragédiáját mutatta be, melynek tagjai a történelem és a hatalmi átrendeződések áldozataivá váltak. A szívszorító történet végén a hallgatóság megtudhatta: Márkus Beáta saját családja történetét dolgozta fel.

Friedrich Anna újságíró, pszichológus Trauma több generációnak című előadásában azokra a nőkre helyezte a hangsúlyt, akik erőszak áldozataivá váltak. Hogyan is lehet „teljes” életet élni az ilyen, feldolgozhatatlannak tűnő traumák után? — tette fel a kérdést a szakember. Az egymással szembeni empátia és a mások történetével szembeni, segítő szándékú alázat lehet erre a megoldás, foglalta össze a szakember.

Az előadások sorát Szabóné Rost Mária zárta. A mérki asszonyszövetségi tag a helybeli svábok tragédiájának feltárására helyezte a hangsúlyt, szintén családi érintettség okán. Beszélnünk kell erről, hogy ilyesmi soha többé ne történhessen meg — fogalmazott.

A konferencia zárásaként dr. Petrasovics Anna szólt a jelenlévőkhöz. Köszönetet mondott a szervezőknek és a résztvevőknek, s mint mondta, bár az utóbbi időszakban elég sok információ napvilágra került, a németség tragédiájának történetében még mindig sok a fel nem tárt fejezet. Arra kell helyezni a hangsúlyt, hogy minél átfogóbb, minél igazabb képet kapjanak a ma emberei a múlt történéseiről, mutatott rá.