Az korábbi évekhez képest az idén kevesebben vettek részt Szatmárcsekén A Magyar Kultúra Napja alkalmából megrendezett hagyományos ünnepségen.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából szerveztek tegnap ünnepi műsort Szatmárcsekén, ahol Kölcsey Ferenc megírta Himnusz című költeményét, ami a magyar nép nemzeti imája lett. A helyi református templomban Tiba Zsolt házigazda-lelkész köszöntötte a résztvevőket, majd Szalay Kont esperes mondott imát. Ebben az évben igét hirdetett Palánki Ferenc, római katolikus és dr Fekete Károly református püspök. Orgonán játszott Varnus Xaver, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével kitüntetett orgonaművész. Kölcsey Himnuszát Csikos Sándor, Jászai Mari-díjas színművész mondta el. Kasztovszky László, a Kölcsey Társaság titkára bejelentette, hogy az idei Kölcsey-díjat a kuratórium Ágh István Kossuth-díjas költőnek, írónak, a nemzet művészének ítélte oda. Dr. Jánosi Zoltán, a Kölcsey Társaság titkára mondott laudációt és az emlékplakettet is ő adta át. Fellépett a Debreceni Református Nagytemplom Kórusa, vezényelt: Vass Sándor, orgonán közreműködött: Vad Péter. A templomi részt követően a résztvevők átvonultak a temetőbe, ahol megkoszorúzták a Kölcsey-emlékművet.

Szatmár megyéből is érkeztek megemlékezők, a Himnusz költőjének tisztelői, hogy együtt ünnepeljék meg A Magyar Kultúra Napját. Varnus Xaver orgonaművész játéka most is megragadta a zenekedvelők figyelmét, a felcsendült dalok lélekmelegítően hatottak a hallgatókra. Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Római Katolikus Egyházkerület püspöke az ünnep fontosságára hívta fel a hallgatóság figyelmét. Az ember ünnepre van teremtve — hangsúlyozta. Ez a paradicsomi állapot, amit elrontott a bűn. Ha megbomlik az ünnep, megbomolnak hétköznapjaink is. A püspök kiemelte, hogy csak akkor tudunk igazán ünnepelni, ha velünk van Isten. Az életnek csak akkor van értelme és célja, ha Isten velünk van, ha egységes közösséget alkotunk. Ha nem vesszük észre egymást, akkor nem tudunk ünnepelni. A bűnös ember retteg Istentől, ezért kitalálja, hogy nem létezik. Isten azonban kisgyerekként jött el, hogy ne féljen tőle senki, hogy a bűnbe esett világot visszaállítsa a maga szentségébe. Bármit tehet az ember, ha azt Isten nélkül teszi, az a tett kudarcra van ítélve. Az ünnep azt sugallja, hogy van értelme a létezésnek, de ki kell lépjünk önmagunkból, hogy elindulhassunk mások felé.

Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében kifejtette, hogy Kölcsey Ferenc a Himnuszt ébresztő szándékkal írta. A ma emberét sokan próbálják vezetni, irányítani. Isten azt akarja, hogy az ember megtalálja a belső vezérlés fonalát. Lakatok kerülnek az ember akaratára. Hiányzik a szabadság, ami nélkül nem lehet élni. Kölcsey Himnuszát elemezve így írt: „Nemzeti himnuszunk igazában a szabadság himnusza. Káromlás szolgaszívvel énekelni”. A krisztusi szabadság által komoly belső változások következnek be: ilyen az egyenes tartás és a felemelkedés. A szabadság lelke nem össze-vissza kiabálás, az az imádság lelkével szól. Kölcseyben megszólalt a belső hang, ami az imádság hangja volt. Boldog, aki meghallja és tovább adja ezt a belső hangot — tette hozzá a püspök.

Kasztovszky László elmondta, hogy a Kölcsey-díjat 1994 óta adják át olyan művészeknek, akik gazdagították a magyar és az európai kultúrát. Jánosi Zoltán laudációjában ismertette Ágh István munkásságát, amit a magyarság, a keresztény hit és a kultúra érdekében fejtett ki. Ágh István a parasztság soraiból emelkedett ki, de nem lehetett a parasztság képviselője, mert az 1950-es években a parasztságot felszámolták. A munkaerőt gépekkel helyettesítették, az embereket pedig olyan szellemi kisemmizettségbe juttatták, mint a történelem folyamán még soha. Ágh István Kölcsey nagy gondolatait elemezve feltette a kérdést: van-e értelme az emberi cselekedetnek? A megmaradás záloga a nemzeti hagyomány, a magyar nyelv és az erkölcs. A költő bízik abban, hogy az ember teljes egész, a költészet pedig megmarad akkor is, ha azt sokan nem tartják fontosnak.

Az emlékműnél a Szatmár megyei résztvevők közül koszorút helyezett el Szilágypér és Sződemeter önkormányzata, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium, a Muzsnay Árpád és a középiskolák képviselői, valamint a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület.

Elek György