Az évszázad készsége a kritikus gondolkodás – Nemzetközi konferencián vizsgálta a technológia munkaerőpiacra gyakorolt hatásait az MCC.

A technológiai, gazdasági és társadalmi változások rohamosan alakítják át a munkaerőpiacot, a legújabb ipari forradalom pedig az oktatást és a vállalkozásokat egyaránt új kihívások elé állítja. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) helyi és nemzetközi szakemberekkel vizsgálta meg alaposan a munkaerőpiac és a felsőoktatás lehetőségeit november 27-én Kolozsváron.

A munka jövője Erdélyben elnevezésű konferencia három panelbeszélgetésen járta körül napjaink égető problémáit. Az eseményt Demeter-Vincze Tekla, az MCC nemzetközi kapcsolatokért felelős erdélyi igazgatója nyitotta meg, majd 13 meghívott szakember osztotta meg gondolatait a munka jövőjével kapcsolatban.

Hódítanak a robotok

Az emberiség több ipari forradalmat is megélt már, de egyik sem ment végbe ilyen gyors tempóban – míg régen évtizedekbe telt a nagy átalakulások elterjedése, a Chat GPT csupán két hónap alatt érte el a 100 millió felhasználót. Ebben a rohamos innovációban „az ideális és a legrosszabb esetekre is készen kell állnunk” – fejtette ki David Timiș a konferencia nyitó előadásában, amelyben a mesterséges intelligencia munkahelyekre gyakorolt hatásait vizsgálta meg.

Az MI és munka kapcsolatának szakértője rámutatott: Romániában még mindig olcsóbb a cégeknek embereket alkalmazni, mint robotokat beszerezni, de a fejlett országokban ez már változóban van. Egyelőre a robotok az unalmas, repetitív fizikai feladatok alól mentik fel az embereket, de nemsokára egyéb munkahelyeket is elfoglalhatnak. Európában 51 millió munkahely van veszélyben az automatizálások miatt, és 59 millió munkahelyet veszélyeztetnek a koronavírus-járvány idején felgyorsult digitális átalakulások.

A beszélgetések során dr. Cséfalvay Zoltán rámutatott: a nagy fejlődési folyamatban új munkahelyek jönnek létre, hiszen a robotokat is be kell tanítania valakinek.

A legnagyobb veszélyben a kezdő, főleg adminisztratív munkakörök vannak, a technológiának azonban nemcsak negatív hozadéka van, rengeteg munkát segít is a fejlődés – mutatott rá David Timiș. A fizikai munkára továbbra is nagy a kereslet, a menedzseri, HR és egyéb emberközpontú állások is felértékelődnek, hidat képeznek az alkalmazottak és a technológiai fejlődés között.

A Világgazdasági Fórum adatai szerint a szociális készségek lesznek a jó munkaerő kulcsa, mint az együttműködés, kreativitás, kommunikáció és kritikus gondolkodás, emellett a rugalmasság, alkalmazkodóképesség, kíváncsiság, motiváció, öntudatosság és tehetséggondozás is nagy szerepet kap. Mindezek mellett persze tovább növekszik a digitalizálás és mesterséges intelligencia iránti kereslet, így az alap technológiai műveltség elengedhetetlen lesz mindenki számára.

„Kétségtelen, hogy a digitális kompetenciák elengedhetetlenek a munkahelyeken a jövőre nézve. Az ipar 5.0 az emberekre összpontosít, nem csak a technológiára, ezért meg kell találnunk az összekapcsolás módját” – fejtette ki Ioana Corujan. 

David Timiș három fő üzenetet és javaslatot fogalmazott meg: „Nem munkahelyekből, hanem szakképzett munkaerőből lesz hiány, és inkább az a kérdés, hogy a jövő munkahelyei kívánatosak lesznek-e. A mesterséges intelligencia nem fogja helyettesíteni az embereket a munkahelyeken, de az MI-eszközökkel dolgozóknak előnyük lesz a technológiát nem ismerőkkel szemben.”

A kritikus gondolkodás

Az MI és a robotok egyszerű eszközök, akárcsak egy láncfűrész – hasznos vagy gyilkos eszköz is lehet, mutatott rá Ana-Maria Stancu. Úgy véli, a technológia megfelelő felhasználásához az oktatás és a kritikus gondolkodás fejlesztése a kulcs, különösen választások idején. A vállalkozó szerint a romániai iskolákban nincs meg a megfelelő felszereltség a digitális oktatás előmozdításához, pedig az új, fejlett eszközök használata nagy segítséget nyújthatna a fiatal generáció figyelmének felkeltésében és fenntartásában is.
A munkaerőpiacon való eligazodás kulcsa a jó oktatás – értette egyet dr. Dobre Nóra. Hozzátette, a már munkát vállaló személyek számára az jelentheti a megoldást a jövőben, ha több területen is képezik magukat.

Elavult az a rendszer, hogy a fiatalok az iskolából „kész termékként” kerülnek ki a munkaerőpiacra. „Hidat kell építenünk az oktatás és a munka világa között” – hangsúlyozta dr. Thomas Bewick. A brit szakember amellett is érvelt, hogy elengedhetetlen az oktatási intézményekben a digitális eszközökhöz való hozzáférés biztosítása, hiszen ez a szociális különbségekből adódó távolságokat is csökkentené.

Folyamatos változások

Dr. Anca Simionca rámutatott: a munkaerőpiaci igények folyamatosan ingadoznak, az elvárások néhány év alatt teljesen megváltozhatnak, az állami intézményekben pedig lassan mennek végbe a változások, a bürokrácia és a rendszer felépítése pedig sokszor nem hagy teret a jó kezdeményezések megvalósítására. A vállalatokkal való együttműködésnek, a mentorprogramoknak és a diákok oktatásba való bevonásának van a legtöbb értelme.

Szimbiózis

„Folyamatos, napi szintű együttműködésre van szükség az egyetem és az üzleti világ között ahhoz, hogy felkészülten nézhessünk szembe napjaink kihívásaival” – véli dr. Halász Gábor. Példaként említette az ázsiai országokat, ahol az egyetemek és a különböző iparágak, köztük a fejlett technológiai cégek is szimbiózisban működnek.

Sallai Zsolt vállalkozóként közelítette meg a panelbeszélgetés témáját: elmondta, a cégeknek hosszú távon előnyükre szolgálhat, ha forrásokat biztosítanak az egyetemeknek, és kiveszik a részüket az oktatásból. Nem engedhetik meg maguknak, hogy a kész munkaerőre várjanak, be kell kapcsolódniuk a folyamatba.

Potenciál

Az esemény zárásaként S-P Mahony foglalta össze a fontosabb elhangzott gondolatokat. Kiemelte a magánszektor, az egyetemek és a civil szervezetek közötti együttműködés fontosságát, és rámutatott a külföldön tanuló vagy munkát vállaló személyek hazaköltözésében rejlő potenciálra.

A jelenlevőket a közösség és Erdély sokszínűségének értékelésére biztatta, majd hozzátette, hogy „a nehéz politikai helyzet ellenére is csodálatos dolgokat lehet elérni”.

Hírszerkesztő