Korabeli napjainak hangulatát élte át szombaton a sándorhomoki Kováts Miklós–kúria, hiszen falai között és udvarán tartották az első Partiumi Vadászok Napját — amely sokkal több volt, mint egy átlagos vadásztalálkozó.

„A célunk az volt, hogy olyan vadásznapot szervezzünk, amely ötvözi a vadászkultúrát, a hagyományokat, a vad és a természet iránti tiszteletet. És ezt nagyon szeretném hangsúlyozni, mert a mai világban a vadászatnak egy elég negatív megítélése van általánosan, és az egész vadászatot leszűkítik egy pillanatra — arra a pillanatra, amikor eldördül az a bizonyos lövés, és meghal az állat. De a vadászat ennél sokkal többről szól! Az emberiséggel egyidős; komoly hagyományai vannak, és mindig megadja az elejtett vadnak a tiszteletet — ezért is állítottuk ki a trófeákat. Mert az európai vadászati etikában a vad nem egyszerű zsákmány, hanem tiszteletre méltó ellenfél, a trófea megszerzése pedig nem csak a vadászat és a vadász ügyességének eredménye, hanem a természet iránti felelősség és a vadászati etika alapelveinek vállalása is.” — mondta el portálunknak Ressler István, az eseményt szervező Őz Völgye Vadászegyesület elnöke.

A kúria termeiben azonban nem csak a vadászegyesületek trófeái és Boros Gábor preparátor munkái voltak láthatóak, hanem Kovács Szabolcs, Vajda Béci, Bikkfalvi Zsolt, Poósz Alex és Simay Zsolt csodálatos állat– és természetfotói.

A nap eseményei valóban ötvözték mindazt, amit a szervezők szerettek volna — a kora délelőtti konferencián  a vadászat hagyományai és a szakmát érintő aktuális kérdések kerültek fókuszba, de az is, hogy egy–egy ilyen találkozónak mekkora jelentősége van a felelős vadgazdálkodás népszerűsítésében. 
Balogh Sándor erdészmérnök, a Berkivölgyi Vadászegyesület igazgatója előadásában többször hangsúlyozta, hogy „az aranysakál nem egy szörnyeteg” ugyan, de az egyre inkább túlszaporodó állomány fenntartható kezelése érdekében lépéseket kell tenni, Bodnár Zsolt (garbolci Erdőhát Vadásztársaság) pedig a magyarországi vadgazdálkodás pozitív példáit mutatta be. 

A Partiumi Vadászok Napja hivatalos megnyitója nem csak beszédekből állt — köszönhetően a Dinu Lipatti Filharmónia fúvósainak, akik a vadászhimnusz mellett különböző kürtjeleket (gyülekező, nyeregbe, a vadászok indulása, a vad elejtése) is előadtak, hiszen európai vadászati hagyományokban a kürtzene kiemelkedő ünnepi és gyakorlati szerepet tölt be, és a szervezett vadászat minden fontos mozzanatát kürtjelek kísérik.

Pataki Csaba tanácselnök (és horgász) azt is örömmel summázta, hogy ez a pár hónapja átadott kúria első ilyenfajta rendezvénye, amelyre igencsak megfelelő, Magyar Lóránd és Nagy Szabolcs képviselők, valamint Kovács Máté szenátor más–más megfogalmazásban ugyan, de mindannyian a vadászok és a törvényhozók közötti kötetlen beszélgetés, javaslatok meghallgatásának lehetőséget emelték ki.

A nap folytatása a jó hangulatról, beszélgetésekről, kellemes időtöltésről no és persze a főzésről, míg a Ghilea Edit, Maskulik Csaba és Csorvási Béla alkotta zsűri számára a kóstolásról szólt.

Az ítészeknek soha nem könnyű a feladatuk, most sem volt az, mert „mindenki nagyon jól és finomat főzött. Emellett mindenkinek nagyon finom volt a pálinkája, de sajnos azt most nem bíráltuk. Viszont minden csapatnak volt egy (ugyanaz az) mulasztása, amiért mindenkitől levontunk egy pontot: nem kínáltak vörös bort a vadhúsok mellé.” — mondta Maskulik Csaba.

Döntésük nyomán:

őzpörkölt kategóriában
első helyezést a Partiumi Falugazdászok csapata
második helyezést a Daróci Vadászok csapata

vaddisznópörkölt kategóriában
első helyezést a Berkivölgyi Vadászegyesület (aszalt szilvával, áfonyalekvárral, felső polcos borral)
második helyezést az Őz Völgye Vadászegyesület

szarvaspörkölt kategóriában
első helyezést a garbolci Erdőhát Vadásztársaság

pecsenye kategóriában
első helyezést az Úrvölgyi vadászok vaddisznópecsenyéje

nyúlpörkölt kategóriában
első helyezést a Szatmári vadkanok csapata

gulyás kategóriában
első helyezést az Őz Völgye Vadászegyesület dámszarvas gulyáslevese kapott.

Szabó Kinga Mária

(Fotók: a szerző felvételei)