Az IMF közzétett jelentése szerint az élelmiszer-ellátás bizonytalansága valószínűleg több tényező miatt is súlyosbodni fog, mint például az ellátási szűk keresztmetszetek, az ukrán betakarítás előtt álló akadályok, valamint a magas műtrágya- és energiaárak. 
A pénzintézet szerint a jelenlegi élelmiszerválság legalább olyan szinten van, mint a 2007-2008-as válság, amely többek között súlyos élelmiszer-ellátási problémákat és több halálesetet okozott, illetve társadalmi és politikai turbulenciát is generált.

Összesen 48 olyan országot azonosítottak, amelyek a válság által leginkább érintettek a fizetési mérlegre nehezedő jelentős nyomás és az élelmezési bizonytalanság miatt  –  a legsötétebb kilátások azonban a Száhel-övezetre és Afrika szubszaharai részeire vonatkoznak. Ráadásul az emberi szenvedéseken túl ezeknek az államoknak a gazdaságát sújtó költségek is dollármilliárd nagyságrendűek. "Az emelkedő élelmiszer- és energiaárak, valamint az ellátási korlátok együttes hatásai nemcsak az életszínvonalat csökkentik, hanem valószínűleg növelik majd a szegénységet és hosszútávon csökkentik a növekedést, ami társadalmi zűrzavart és a nagymértékű migrációt vonhat maga után" - hangsúlyozzák a jelentés készítői, Bjorn Rother, Sebastian Sosa, Lukas Kohler és Gaelle Pierre.

A jelentés szerzői szerint a rendkívül bizonytalan kilátások, a csökkenő élelmiszerkészletek és a rizstermésre vonatkozó negatív előrejelzések szintén hatással lesznek a piacokra. Mindez a klímaváltozások, a konfliktusok és a koronavírus járvány mellett, amelyek az elmúlt öt évben szintén az élelmiszer-ellátás bizonytalanságának növekedéséhez vezettek.
A Nemzetközi Valutaalap jelenleg egy úgynevezett "élelmiszersokk-ablak" bevezetését fontolgatja. Az új IMF-eszköz az élelmiszerválság által érintett országok számára a jóváhagyást követően 12 hónapig áll majd rendelkezésre. Kristalina Georgieva, az IMF igazgatója a múlt héten azt mondta, hogy kétségtelen, hogy az IMF igazgatótanácsa hamarosan jóváhagyja az új létesítményt.

Szabó Beatrix