„… minden egyes ember joga a megfelelő tápértékű és biztonságos élelmiszerhez való hozzáférés” — adta ki nyilatkozatban még 1992-ben az Egészségügyi Világszervezet, vasárnap, június 7-én, az élelmiszer-biztonság világnapján pedig ismét kihangsúlyozta: az élelmiszer-biztonság egy rejtett és gyakran figyelmen kívül hagyott probléma.

Az élelmiszer eredetű megbetegedések súlyos közegészségügyi kihívásnak számítanak, több mint kétszáz betegség terjed az élelmiszerek révén. Élelmiszer eredetű megbetegedéseket mikroorganizmusok — baktériumok, vírusok, gombák, paraziták — vagy vegyi anyagok, radioaktivitás, de akár fizikai ágensek is okozhatják. Élelmiszer eredetű, illetve szennyezett víz okozta hasmenéses megbetegedések a becslések szerint 2 millió ember halálát okozzák évente, akik közül sok a gyermek.

2013-ban egyedül az Európai Unió államaiban több mint 310 000 élelmiszer eredetű bakteriális megbetegedést jelentettek, amelyekből 322 halállal végződött. A becslések szerint az élelmiszer eredetű megbetegedéses esetek 3 százaléka vezethet hosszú távú egészségügyi problémákhoz. A szennyezett élelmiszer fogyasztásának súlyosak lehetnek a következményei, mint például vese- és májelégtelenség, agyi és idegi rendellenességek, reaktív ízületi gyulladás, rák, szepszis és halál.

Az élelmiszer eredetű megbetegedések igen gyakoriak, még a legfejlettebb országokban is, a lakosság 10–30 százalékát érintik évente. A jelentett élelmiszer eredetű megbetegedések csak a jéghegy csúcsát képezik, és az enyhe eseteket gyakran nem is jelentik.

Akut élelmiszer eredetű megbetegedések

Általában a szennyezett élelmiszerekben olyan baktériumok találhatók, mint a Salmonella, Campylobacter, Clostridium perfringens, Staphylococcus aureus, Bacillus cereus vagy Escherichia coli (E. coli), vagy egy vírus, mint például a norovírus. A tünetek, melyek a szennyezett élelmiszer elfogyasztást követően hamarosan jelentkeznek, a következők: hányinger, hányás, hasmenés és/vagy hasi görcsök. A legtöbb ételmérgezést kapott ember orvosi ellátás nélkül jobban lesz. Pihenni kell és sok folyadékot fogyasztani. A WHO kiemeli: mindig nagyon figyeljünk oda a tisztaságra, a nyers és főtt élelmiszerek elkülönítésére, az alapos sütésre és főzésre, az élelmiszereket mindig megfelelő hőmérsékleten kell tárolni, ugyanakkor tiszta ivóvizet és biztonságos nyersanyagot kell használni.

Bonyolult lánc

Manapság az út az élelmiszer származási helyétől a tányérunkra kerüléséig hosszabb és bonyolultabb, mint valaha. Az élelmiszer-biztonsági és ellenőrzési rendszereinknek alkalmazkodniuk kell, és együtt kell dolgozniuk a különböző ágazatokon túl, a teljes élelmiszerlánc folyamán. Mivel hosszú és egyre összetettebb az élelmiszerlánc, ennek bármely szakaszában szennyeződhet az étel. Az egyre összetettebb élelmiszerlánc során a biztonság garantálásához az egészségügyi ágazat, a mezőgazdaság, az élelmiszer-szállítás, az élelmiszer-szolgáltatók és az élelmiszeripar közötti együttműködésre van szükség.

Hatékony együttműködéssel, az egészségügyi és a mezőgazdasági ágazatnak ereje és lehetősége, hogy az elkerülhető fertőző és nem fertőző betegségekkel, az antimikrobiális rezisztenciával szemben együtt lépjen fel, a fenntartható fejlődést közösen támogatva, és biztosítva, hogy a városi és vidéki közösségekben élők tápláló, egészséges és biztonságos élelmiszerekhez jussanak — emelte ki a WHO.

Öt kulcs az egészségesebb gyümölcsök és zöldségek termesztéséhez: a megfelelő személyi higiénia gyakorlása; védje a termelési területeket az állatibélsár-szennyezéstől; használjon kezelt bélsárhulladékot; elemezze és kezelje az öntözővízből származó kockázatokat; tartsa tisztán és szárazon a betakarító és tároló berendezéseket!

Bumbuluţ Krisztina