Az idei Partiumi Magyar Napokon sem marad el a főzőverseny, az elkészült ételeket Sági Szilárd, a Hal a tortán című műsor kritikusa, Magyarország egyetlen „gasztrokibice” értékeli, bírálja majd.

- „Gasztrokibicnek” nevezed magad. Honnan a megnevezés?

- A Hal a tortán című műsor indulása előtt tárgyaltam a TV2 vezetőségével, akik sztárséfet kerestek a műsorhoz. Kezdetben visszautasítottam, mivel nem tartom magam sztárséfnek. Ők továbbra is ragaszkodtak ahhoz, hogy szerepeljek a műsorban, erre én azt feleltem, legyen, de mint „gasztrokibic” veszek részt a forgatásokon. Abban a pillanatban találtam ki ezt a szót, hisz rögtönözni tudni kell. Természetesen jött a kérdés, hogy mit is takar a megnevezés. Elmondtam, hogy arról a személyről van szó, aki ül egy székben, nézi, hogy mit csinálnak a „szakácsok”, s közben megjegyzéseket fűz a látottakhoz, hallottakhoz. Gyakran előfordul, hogy olyan dolgot látunk a tévében, amitől azonnal a fejünkhöz kapunk és felkiáltunk, hogy Úristen, mi folyik itt? Én ezt hivatalosan is megtehetem.

- „Hivatalos gasztrokibicként” tevékenykedsz a műsorban, de úgy teszed, hogy senki sem haragszik meg rád. Jól látom, hogy ez a legnehezebb, amikor úgy kell akár erős kritikát megfogalmazni, véleményt alkotni, hogy ne sérts meg senkit?

- Igen. Nekem sokat segít a vendéglátóiparban szerzett közel 25 éves tapasztalat. Fontos, hogy ha elégedetlen vendégeket látsz, ne az ajtót mutasd nekik — azaz, ha nem tetszik valami, felállhat és hazamehet —, hanem légy velük kedves, és próbáld elmagyarázni a tévedés okát, és higgadtan megbeszélni a dolgokat.

- Gyakran fordulsz meg olyan rendezvényeken, ahol megismernek téged, kíváncsiak rád. Milyen érzés ilyen helyekre járni?

- Azt szoktam mondani, hogy nekem nem az a fontos, hogy felmegyek a színpadra, és kihirdetem az eredményt. Néha arra kérnek, hogy vigyek magammal egy mikrofont, és úgy beszélgessek a csapatok tagjaival, hogy azt mindenki hallja. Szerintem nem jó ötlet, hisz szeretem kicsit személyessé tenni a dolgot. Szeretek beszélgetni a csapatokkal, megosztani velük néhány titkot, ellesni tőlük egy-két technikát.

- A Partiumi Magyar Napokon bográcsban készült ételeket kell értékelned. Milyen jó tanáccsal látnád el a versenyzőket?

- Annak örülök a legjobban, ha mindenki azt készít, amihez a legjobban ért. Ne akarjunk olyat főzni, amit azelőtt nem készítettünk, amihez nem értünk. Attól, hogy ez egy verseny, még érvényes a kevesebb néha több szabály. Az elmúlt hétvégén is egy főzőversenyen vettem részt zsűritagként, és az az étel nyert, amelyik a legegyszerűbben készült, egy pacalpörköltről volt szó. Természetesen szeretem az új dolgokat, díjazom az új ötleteket, de vállalnia kell a kockázatot az adott csapatnak, mert a szöges fakanalammal érkezem Szatmárnémetibe.

Botos István