Mi újság?

Az egyik legsúlyosabb aszály sújtja Romániát, akárcsak egész Európát

Száraz, repedezett föld látható egy híd alatt Borettóban, a Pó folyó medrében, Olaszországban Fotó: Associated Press
2022.08.17 - 17:00
Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb aszálya sújtja nemcsak Romániát, de egész Európát is. A vízhiány a mezőgazdaság mellett turisztikai célpontokat, energiatermelőket és a vízi közlekedést is érinti.

Franciaországban 60 éve nem hullott ilyen kevés csapadék, mint idén, vízhasználati korlátozással válaszoltak a jelenségre a hatóságok. A lyoni régióban például tilos füvet locsolni vagy autót mosni. A francia Riviérán pedig elzárták a zuhanyokat a strandokon. A „víztakarékossági” kampányról sok vakációzó csak a helyszínen értesül. Nagy-Britanniában és Hollandiában korlátozzák az öntözést, hogy jusson elegendő ivóvíz a lakosságnak. Németországban és Lengyelországban a folyami hajózási útvonalak kerültek veszélybe az alacsony vízszintek miatt, Olaszországban pedig a mezőgazdaság szenvedte el a legnagyobb károkat az aszály miatt, de itt is nagyon alacsony a folyók vízszintje.

„Igen, nyaralunk, ezért nem nagyon hallgatunk híreket — mondja Anne Fretey turista Troyes-ból. Egyáltalán nem tudtam, hogy vízkorlátozás van, hogy nem lehet zuhanyozni a strandokon, ezt csak itt helyben hallottam. De szerintem — ha egyszer baj van — ez teljesen normális. Az autómosás például olyan dolog, amivel szintén óvatosnak kell lenni. Szerintem ez teljesen normális, jó, hogy bevezették.”

Fogynak a vízkészletek

Franciaország a valaha tapasztalt „legsúlyosabb aszály” előtt áll. Az Annecy-tó vízszintje naponta 1 cm-t csökken a tartós hőség miatt, ami azt jelenti, hogy nyár eleje óta 33 cm-rel lett alacsonyabb a tó vízszintje. Ez egyelőre nincs hatással az állat- és növényvilágra. Ugyanez azonban nem mondható el a környező folyókról. A svájci-német-osztrák hármas határnál elterülő, alpesi gleccserek által táplált Boden-tó vízszintje is rekordalacsonyra csökkent augusztus elejére. Nagy-Britanniában időről időre — az aszály és a hőség miatt csökkent hozamok és megnövekedett kereslet okán — elfogynak a palackozottvíz-készletek a boltokban.

Hajóközlekedés

Lengyelországban, a Visztulán már a folyami közlekedést is korlátozni kellett az alacsony vízszint miatt. Hasonló lépésre kényszerülhetnek az európai folyami hajókereskedelem fő útvonalának tartott Rajnán is, ha a folyó vízszintje még 7 centiméternyit apad. Minden mindennel összefügg: amióta Oroszország csökkentette a Németországba irányuló gázszállítását, az ország nagyobb mértékben támaszkodik a széntüzelésű erőművekre. Az ezeket tápláló szén nagy részét azonban uszályokon szállítják, azaz ilyen alacsony vízállások mellett csak szállítanák. A rakomány egy részét a vasúthálózatra helyezik át, amelyiknek a kapacitása korlátozott, az aszály tehát nem csak a mezőgazdaságban okoz komoly károkat, de az energiaellátási nehézséget is súlyosbítja.

A legszárazabb hónapok

A Duna vízgyűjtő területén az átlagosnál 25 százalékkal kevesebb csapadék esett. 1991 óta a legszárazabb 7 hónapot vészelik át az európai országok az átlagos csapadékmennyiség alig felével. Magyarországon a 12 vízügyi igazgatóságból 10 területén van érvényben vízhiány elleni készültség. Vízkorlátozásra ebben az országban egyelőre nincs szükség, mert a korábban visszatartott és betározott vízmennyiségből kielégíthető a megnövekedett vízigény. Ha a hozammal nem is, de a vezetékes vízhálózatok kapacitásával baj van az országban, több mint 200 település vízellátásában vannak korlátozások.
Szatmár megyében is óriásiak az aszálykárok, a prefektusi utasításnak megfelelően egy hónapja járják a megye településeit és termőtábláit a mezőgazdasági igazgatóság, az APIA emberei, a polgármesteri hivatalok munkatársaival közösen. Eddig kéttucatnyi községhez tartozó földterületekről vannak adatok, 24 ezer hektáron van oda a kukorica az aszály miatt, és 11 hektár napraforgót sújtott komoly mértékben az aszály. A két kultúrában 50–90 százalékosak a veszteségek a csapadékhiány és a perzselő nyár miatt, 90 százalékban tönkrement vetést 2500 hektáron találtak eddig a megyében, de a földek kétharmadának bevizsgálása még sajnos hátravan.

Beruházások kellenek

Az országos állapotok is siralmasak, naponta szinte 30 ezer hektárral nő az aszály sújtotta termőföldek területe, a kiszáradt termőföldek mérete mára túllépte a 350 ezer hektárt.
Angliában a mezőgazdasági termelők kerültek a legnehezebb helyzetbe. Mivel az aszály miatt alig maradt zöld fű a szarvasmarhák legeltetésére, a gazdáknak nincs más választásuk, mint elkezdeni felhasználni azt, amit télre tároltak. A terméshozamok is visszaestek, és a víztározók szintje sok helyen túl alacsony ahhoz, hogy az öntözési igényeket kielégítsék. 

David Exwood, a National Farmers Union alelnöke szerint az infrastruktúrába kell beruházni, hogy a megfelelő helyen és időben elegendő víz álljon rendelkezésre az emberek és a környezet számára. Nem ez az utolsó aszályos évük az európai embereknek és gazdaságoknak, tehát a kormányoknak foglalkozniuk kell ezzel a problémával.

Egyre többen érintve

Az éghajlatkutatókat meglepte, hogy milyen gyorsan emelkedett a hőmérséklet Nagy-Britanniában az elmúlt években, és hogy milyen nagy területet érint a hőség. Nagy-Britanniában milliókra vonatkozik az úgynevezett tömlőcsőtilalom, és London környékén hamarosan további 15 millió embernek kell majd ilyen tilalommal szembenéznie, amit követhet a kocsi- és ablakmosási tilalom is. SZFÚ