Donald Trump elnök a Fehér Házból nyilatkozva teljes katonai sikernek nevezte az Izrael oldalán megtett amerikai katonai akciót, és felszólította Iránt, hogy tegyen lépéseket a béke irányába. Kilátásba helyezte, hogy amennyiben ez nem történik meg, a következő támadás sokkal nagyobb lesz.
Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett "bunkerromboló" bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt - Natanzban és Iszfahánban - a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak.
Ugyanakkor Trump arra is figyelmeztette Iránt: bármilyen megtorlóakcióra olyan erővel válaszolnak, amely messze meghaladja a szombatról vasárnapra virradó éjszakai támadást. 

Izrael történelmi lépésnek értékelte a légicsapásokat, viszont Teherán hadüzenet nélküli háborús cselekményről beszélt, Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter.pedig  az Egyesült Államok iráni atomlétesítmények elleni támadásait követően „súlyos és tartós” következményeket helyezett kilátásba, és válaszcsapást indított Izrael ellen — ezzel szinte párhuzamosan az izraeli védelmi erők bejelentette, hogy légierejük csapássorozatot indított nyugat-iráni katonai célpontok ellen, ezek a nukleáris létesítmények elleni amerikai éjszakai csapásokat követik.

ENSZ–főtitkár: veszélyes eszkaláció jöhet

António Guterres ENSZ-főtitkár szerint az egyetlen remény a békében van az amerikai–iráni feszültség megoldására. A főtitkár az atomlétesítmények elleni amerikai csapásokat követően „veszélyes kiszélesedésről” beszélt, ami katasztrofális következményekkel járhat a régióban.
Guterres hangsúlyozta: az előrevezető út kizárólag diplomáciai lehet, a katonai eszközök nem oldják meg a konfliktust.

A nemzetközi közösség megosztott az amerikai beavatkozás megítélésében — Kuba és Venezuela például egyenesen agressziónak nevezte és elítélte — , de egységes a diplomáciai megoldás szükségességében. Ugyanakkor van, akit nem ért meglepetésszerűen az Egyesült Államok lépése: Washington Nagy-Britanniát előre tájékoztatta az iráni nukleáris létesítmények elleni támadásról. Ezt Jonathan Reynolds, a brit üzleti és kereskedelmi miniszter jelentette be vasárnap délelőtt, hozzátéve azt is: az Egyesült Államok nem kérte Nagy-Britannia részvételét az iráni atomlétesítmények elleni támadásban.

Irán az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kérte

Irán az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kérte vasárnapi levele szerint, és sürgette a plénumot, hogy ítélje el a nukleáris létesítményei ellen indított amerikai légicsapásokat.
A levélben Irán ENSZ-nagykövete, Amir Szaid Iravani „a regionális és a nemzetközi béke, valamint a biztonság elleni súlyos fenyegetésnek” nevezte az amerikai támadást, megerősítve annak részleteit, miszerint a fordói, a natanzi és az iszfaháni nukleáris létesítményeket vette célba vasárnap kora reggel.
Azt is állította, hogy a támadások „a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, az ENSZ nukleáris megfigyelőszervének teljes felügyelete alatt” történtek — előbbi intézmény vizsgálatainak értelmében az atomlétesítmények elleni támadások nem okoztak sugárzásveszélyt; a három célpont – köztük a fordói urándúsító – környezetében nem emelkedtek a sugárértékek.

A levélben szintén szerepel, hogy a csapások sértik a szervezet alapokmányát és a nemzetközi atomsorompó-egyezményt, valamint sürgős tanácskozást javasolt „e törvénytelen cselekmény kivizsgálására, a szükséges intézkedések elfogadására, valamint elítélésére, és annak biztosítására, hogy a felelősök ne maradjanak büntetlenül”.

Szabó Kinga Mária

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!