Nagy érdeklődésnek örvendett a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Transylvania Lectures sorozatának második előadása. Az alkalmon dr. Gladden Pappin, a Dallasi Egyetem Politikatudományi Tanszékének adjunktusa, az MCC vendégelőadója tartott előadást az amerikai politika égető kérdéseiről. A Transylvania Lectures havonta megrendezett alkalmaira az MCC külföldi előadókat hív meg, akik napjaink fontos, megosztó kérdéseiről oszthatják meg nézeteiket. „A nyilvános esemény főleg egyetemistákat szólít meg, és arra bátorítja a résztvevőket, hogy diskurzust folytassanak meghívottainkkal, akik közeli megfigyelői vagy akár alakítói is a meghatározó közéleti, társadalmi, üzleti folyamatoknak” — mutatott rá Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatója. Elmondta, hogy a szervezők a Transylvania Lectures következő alkalmait is úgy igyekszenek tervezni, hogy a lehető legszélesebb publikum változatos témákban hallgathasson magas színvonalú előadásokat.

A legutóbbi találkozón Amerikai politika: A jó, a rossz és a jövő címmel tartott előadást Gladden Pappin, aki a Harvard Egyetemen végezte tanulmányait történelem, valamint kormányzati tudományok szakon. 2017-ben társalapítója volt, ma pedig helyettes szerkesztője az American Affairs lapnak, amely az Egyesült Államok első számú konzervatív politikai negyedéves folyóiratává vált. A közelmúltban részt vett a Postliberal Order hírlevél alapításában, és rendszeresen ír az Egyesült Államok és Európa politikai ügyeiről. A beszélgetést dr. Calum T. M. Nicholson, a cambridge-i és oxfordi egyetem antropológusa, az MCC vendégelőadója moderálta.

Gladden Pappin elárulta, hogy szeptember óta tartózkodik Budapesten az MCC előadójaként, és igyekszik megismerkedni a magyar történelemmel, kultúrával. Elmondta, hogy bár szívesebben beszélne helyi kérdésekről, mégsem kerülhető el az egyesült államokbeli politika, hiszen az egész világot befolyásolja. Az előadó először felvázolta az egyenlőség értelmezésének alakulását a történelem során. Az Amerikába érkező európaiak félretették előző társadalmi hátterüket, és a közös célok megteremtették egyfajta egyenlőség alapjait. Az egyenlőséget azonban különbözően értelmezték az emberek, és az évszázadok során sokszor szélsőségessé, agresszívvá vált az érvényesítése. Az egyenlőség megteremtése nemes cél, de az emberek túlzásba eshetnek, és vallásos hévvel, radikálisan törekszenek az elérésére — fejtette ki a politológus. Példaként rámutatott, hogy a polgárháború idején annyira igyekeztek eltörölni a rabszolgaságot az északiak, hogy hajlandók lettek volna a teljes déli társadalmat porig rombolni. Vagy sok esetben ütötte fel a fejét az az angolszász felfogás, hogy morálisan felsőbbrendű népként terjesztenie kell az egyenlőség eszméjét a világban, ez azonban más népek elnyomását eredményezte.

Ma világszerte folyik a kulturális gyarmatosítás: az Egyesült Államok csak akkor fogadja el, hogy más is erkölcsileg helyesen cselekszik, ha hozzá hasonlóan viselkedik. Az országon belül is komoly nézeteltérések születnek emiatt: aki nem ért egyet az egyenlőség apropóján tálalt új eszmékkel, megbélyegzik. A liberalizmus lassan fegyverré alakult. Gladden Pappin szerint mára a nagy nyugati vállalatok és az Egyesült Államok számára is kezd világossá válni, hogy nem alakíthatja saját képére az egész világot, nem erőltetheti rá a liberális demokráciát a legkülönbözőbb országokra. Nagyon törékeny a helyzet, hiszen az USA inkább digitálisan építkezik, és olyan ideológiákat terjeszt, amelyekből a világ nagy része nem kér.

A közönségből érkező, ukrajnai konfliktussal kapcsolatos kérdésre Gladden Pappin elmondta: a háború hírére a legtöbben úgy reagáltak, mint például egy rasszista vagy szexuális zaklatási botrányra: ahogyan kizárják az online terükből az illetőt, úgy azt hiszik, Oroszországot is „kitörölhetik az internetről”. Gyerekes játékot folytatnak egy magas kockázatú helyzetben. A politológus szerint egyre inkább problémává válik az internet szétszakadása: már nem a teljesen szabad, nyílt internet korát éljük (megvan a „kínai nagy tűzfal”, most pedig Oroszország elszigetelésének vagyunk tanúi). Ebből is fakadhatnak kulturális ellentétek, hiszen akadhatnak olyan országok, amelyek nem akarják majd követni az Egyesült Államok által diktált iramot, trendeket.
Calum Nicholson moderátorként érdekes párhuzamra hívta fel a figyelmet: az ideológiák ma úgy működnek, mint az okostelefonok — amire elkezdenéd követni a legújabb, „helyes” irányzatot, máris más jelenik meg, ebből pedig minden téren a nagyvállalatoknak van leginkább hasznuk. SZFÚ