„Gyermekként sokszor álmodoztam arról, milyen lenne madárként a magasból látni a világot, rálátni az Avasi-medencére, és vándormadárként visszatérni ugyanarra a tájra. Ez a perspektíva, a természet iránti szeretet és az emlékekhez való kötődés jelenik meg festményeimben.
A néptánc számomra nemcsak a hagyományok őrzését jelenti, hanem azt az örök körforgást is, amely a természet és az emberi kultúra között jön létre. Ahogyan a tánclépések az élő zenére válaszolnak, úgy követi a szél a táj formáit, és mozgatja az erdők lombjait.
Ahogyan a néptánc egy pillanatra megállítja az időt, hogy megőrizze a mozdulatokban rejlő történeteket, úgy a festményeim is azokat a múló pillanatokat próbálják megragadni, amelyekben a természet és a hagyományok szépsége találkozik. Számomra ez az otthon, egy olyan világ ahol ezek függnek egymás lététől.” — vallja az első önálló kiállítására készülő, vámfalui születésű Mali Anita, a Kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem festészet szakának harmadéves hallgatója.
A közel kéttucat, zömében természetet — pontosabban a becses kincs avasi tájat — és néptáncosokat ábrázoló alkotásokból álló tárlat megnyitója december 19-én, csütörtökön17 órakor lesz a hagyományőrző forrásközpont (Szatmárnémeti, Mihai Viteazul utca 32. szám) kiállítótermében.