A legutóbbi tisztújító küldöttgyűlésen Kallós Zoltán helyettes főtanfelügyelőt választották az RMPSZ Szatmár megyei fiókjának elnökévé. Szerinte a magyar pedagógusok feladata az, hogy minden szülőt arra ösztönözzenek, hogy magyar iskolákba írassák a gyerekeiket.

— A nemrég megtartott tisztújító közgyűlés új vezetőséget választott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Szatmár megyei fiókja élére, melynek ön lett az elnöke. Mi a célja az új vezetőségnek?

— A vezetőség célja, hogy nyilvántartásba vegyük a tagságot. Hétszáz-nyolcszáz tagra lehet számítani, köztük vannak aktív tagok, akik rendszeresen fizetnek tagsági díjat, de vannak, akik csak négy-öt évente teszik ezt, viszont ugyanúgy élvezik azokat a jogokat és lehetőségeket, amelyeket a szervezet kivív. Egyetlen magyar pedagógust sem szeretnénk arra kötelezni, hogy tag legyen, csak az önkéntes jelentkezőket tekintjük tagoknak. A jövőben csak bankszámlára lehet majd fizetni a tagsági díjakat, hogy minden átlátható legyen. Minden iskolában van egy felelős, aki megkap minden információt, hogy azt közölje az iskola magyar pedagógusaival. Miután tisztázódni fog a tagság pontos helyzete, megújítjuk a tagsági könyveket, ez április végéig meg fog történni, ugyanis április 12–13-án lesz az országos tisztújító küldöttgyűlés Szovátán, ahol a megerősített vagy megújított vezetőség dönt majd szervezési dolgokról.

— Jelen pillanatban mik a legfontosabb teendők?

— Sokan érdeklődnek a Szülőföldön magyarul pályázat iránt. Erről azt kell tudni, hogy a kiírás megtörtént, de a borítékok még nem érkeztek meg. A borítékokat a megyeközpontban a Szatmárnémeti Református Gimnáziumban lehet majd átvenni, Nagykárolyban és környékén pedig a Simion Bărnuţiu Szakközépiskolában. Folytatódnak azok a programok, amelyek az elmúlt évben elkezdődtek (óvodafejlesztés, továbbképzések stb.). Eddig többnyire az óvónőknek és a tanítónőknek szerveztek képzéseket, a jövőben ezt ki fogjuk terjeszteni tanárokra is. Nem csak olyan hangzatos címeket adunk majd a képzéseknek, hogy modern módszerek és ehhez hasonlók, hiszen huszonöt éve hangoztatják a modern módszereket, de az a gyakorlatban nem jelenik meg. Lesznek tapasztalatcserék, hogy a pedagógusok ráláthassanak, milyen oktatási módszereket alkalmaznak más területeken.

Nem mindig igaz, hogy az idősebb tanárok nem tudnak lépést tartani a változó oktatási módszerekkel. Vannak olyan idősebb tanárok, akik nagyon korszerű módszereket alkalmaznak az oktatásban, mint ahogy vannak fiatalok, akik csak a megszokott, klasszikus módszerek szerint tanítanak. Az idősebbeknek sem lehet elnézni azt, hogy nem fejlődnek; sajnos a probléma az, hogy a negyvenes-ötvenes korosztályban is vannak, akikben nagy az ellenállás az újításokkal kapcsolatosan.

— Még mindig sok magyar gyereket íratnak a szülők román iskolába. Mit lehet tenni ez ellen?

— A magyar pedagógusok feladata az, hogy minden szülőt arra ösztönözzenek, hogy magyar iskolákba írassák a gyerekeiket. Itt elsősorban az előnyökre kell fókuszálni és koncentrálni. Az a gyerek, aki otthon magyarul beszél, magyarul gondolkodik, az sokkal jobban teljesít a magyar iskolában. Nem igaz, hogy majd felnőttkorukban jobban fognak érvényesülni, ha román tagozatra járnak, mint ahogy az sem igaz, hogy azok, akiknek nehezen megy a román nyelv, jobban érvényesülnek külföldön. Az óvónőknek és a tanítónőknek az a feladatuk, hogy menjenek el azokhoz a magyar szülőkhöz, akik román tagozatra akarják íratni a gyerekeiket, és mondják el nekik, hogy miért fontos az anyanyelven történő oktatás.

— Végül hadd kérdezzem meg mint helyettes főtanfelügyelőt: osztály- vagy iskola-összevonásokra lehet számítani?

— A beiskolázási terv már megvan. Amit februárban jóváhagyott a tanfelügyelőség, elvileg azok az osztályok indulnak szeptembertől. Lehet változás akkor, ha nagyon nagy különbségek lesznek bizonyos oktatási helyszíneken, vagyis nem lesz annyi gyerek az osztályokban, mint amennyivel jóváhagyták azok működését. Megjelent egy olyan törvénymódosítás, hogy a kisebbségi érdekvédelmi szervezet beleegyezése nélkül nem lehet megszüntetni osztályokat. A gond az, hogy a törvénymódosításnak nem jelent meg a módszertana, ami nélkül nem lehet alkalmazni. Ezt a törvénymódosítást a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége javaslatára terjesztette elő az RMDSZ, remélhetőleg a módszertan is kedvező lesz.

Elek György