A megye magyar óvodapedagógusainak és tanítóinak több mint fele részt vett szombaton a Dinu Lipatti Filharmóniában megrendezett, az anyanyelvi oktatás kihívásairól szóló konferencián.

Több mint 300 óvó- és tanítónő volt jelent szombaton a Dinu Lipatti Filharmóniában megrendezett, Az anyanyelvi oktatás kihívásai a digitális korban címet viselő konferencián. A sokakban szakmai kíváncsiságot ébresztő előadás-sorozatra hamar elfogytak a helyek, a megye magyar elemi oktatásért felelős pedagógusainak csak mintegy fele jutott be az eseményre.

A rendezvényen elsőként Szejke Ottilia szaktanfelügyelő köszöntötte az egybegyűlteket a szervezők nevében. Elmondta, hogy meglátása szerint az anyanyelv szorosan összefügg a nemzet túlélésével, a magyarság esetében pedig ez fokozottan igaz, hiszen nyelvünk egybefonódik önazonosság-tudatunkkal. Az elemi oktatásért felelős szaktanfelügyelő olyan kérdéseket fogalmazott meg az anyanyelvi oktatással kapcsolatban, mint: a túlzott digitalizáció jelenthet-e veszélyt a nyelvre? Fennáll-e annak veszélye, hogy lassan elveszik gyermekeinktől nyelvüket azáltal, hogy egyre kevesebbet beszélnek hozzájuk, inkább SMS-t olvasnak és chatelnek? Mit tehetnek a pedagógusok, hogy megmaradjon, tovább éljen a nyelv a gyermekekben? „Ezek mind olyan kérdések, amelyek ma foglalkoztatják mind az óvodapedagógusokat, mind pedig a tanítókat is. Éppen ezért tartom fontosnak meghallgatni szakértő emberek véleményét a témában. Milyen is a magyar nyelv, hogyan változott és hogyan alkalmazkodott a digitális korhoz? Mit tegyünk mi, pedagógusok azért, hogy megőrizzük anyanyelvünk értékét?

Konferenciánkkal nem megoldást fogunk adni, csak ötleteket, megtartó gondolatokat, hogy tovább éljünk anyanyelvünkben és anyanyelvünkön, mert a mi anyanyelvünk különleges, akár a digitális korban szemléljük, akár bármilyen más helyzetben. Bízom benne, hogy akik itt jelent vagyunk, mind tudjuk vagy legalább sejtjük, micsoda kincs lakozik a mi magyar nyelvünkben” — fogalmazott Szejke Ottilia.

Ezt követően Pataki Csaba megyei tanácselnök szólt az egybegyűltekhez. Elmondta, hogy ahogyan eddig, ezután is megyei szintű támogatást élveznek a magyar iskolák, hiszen a magyar nyelvű oktatás feltételeinek biztosítása létkérdés a térségben. A megmaradás egyetlen záloga. Hiába vannak szép épületeink, ha nincs ki megtöltse azokat. „Nagyon örülök, hogy ezen a mai konferencián éppen ez a téma, mert a digitális világ nem csak az anyanyelvre van hatással, hanem mindenre. Ha gyermekeink nem értik, mi történik körülöttük, akkor elvesztik identitásukat” — mondta Pataki köszöntőbeszédében.

Ezt követően Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere szólt a jelenlévőkhöz: elmondta, hogy városvezetőként nagyon sokszor megfogalmazódott benne a kérdés, hogy mi a vezetőség legfontosabb feladata. Meg kell teremteni a megfelelő infrastruktúrát, hogy mindenki otthonosan érezhesse magát Szatmárnémetiben, vagy még nagyobb hangsúlyt kellene fektetni szellemi, kulturális életünk fejlesztésére? „Bármilyen nehéz is ez a kérdés, mégis úgy érzem, kissé ez utóbbi felé billen a mérleg nyelve, hiszen bármennyire is fontos az infrastruktúra, még fontosabb a kulturális, szellemi erőtér. Hiába vannak jó útjainak, ha nincs ki járjon rajtuk. Éppen ezért örülök, hogy ilyen sokan vannak itt jelen, ez is azt mutatja, van jövője a szatmári, Szatmár megyei magyar oktatásnak. Azt gondolom, a tudás versenyképességet jelent, és a versenyképesség növeli a nemzeti öntudatot. Erre szükségünk van, hiszen sok magyar szülő íratja ma is gyermekét valamilyen idegen nyelvű osztályba, viszont ez ellen az önbecsapás ellen küzdeni kell, hiszen a napnál is világosabb, hogy a gyermek azon a nyelven a legfogékonyabb a tudásra, az új ismeretek befogadására, amelyet az anyatejjel szívott magába” — nyilatkozta a polgármester.

A köszöntőbeszédek sorában utolsóként Kallós Zoltán helyettes főtanfelügyelő szólt a népes pedagógussereghez: „A nyelv kialakulása óta a magyar nyelv rengeteg változáson ment keresztül és alakul ma is. Abban, hogy eljussunk ahhoz a magyar nyelvhez, amelyen most önökhöz szólok, és önök megértenek engem, nagyon fontos szerepe volt azoknak az egyszerű embereknek, akik kinn a mezőn, a munkájuk közben vagy otthon este énekeltek, mesét mondtak és továbbadták a hagyományt.

Napjainkban a magyar nyelv továbbörökítésének szerepe nagymértékben önökre, pedagógusokra vár. Az, hogy itt ma egy ilyen nagy termet csordultig megtöltöttünk, annak az ékes bizonyítéka, hogy itt, Szatmár megyében ez a feladat maximálisan elvégzésre került. Az önkormányzati képviselők jelenléte pedig azt bizonyítja, hogy minden szinten és minden téren összefogás van. Higgyék el, ahhoz képest, hogy Románia számos más térségében milyen az anyanyelvokatási helyzet, Szatmár megyében nagyon jó. Köszönhetően önöknek!” — fogalmazott Kallós.

A köszöntőbeszédeket követően elsőként Zsigmond Emese, a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok főszerkesztője lépett a közönség elé, s előadásában a magyar nyelvben alvó fény felébresztéséről szólt a közönséghez.

Az előadást követően Zsigmond Emese szerkesztőségünknek elmondta, hogy számára Szatmárra jönni egy igen különleges dolog, itt egy csodálatos óvónői és tanítónői közösséggel találkozik, sőt, már a tanfelügyelőség munkája is dicséretes. A Szivárvány és a Napsugár sok gyermekhez eljut a térségben, azok a csodálatos irodalmi művek, rajzok stb. a pedagógusoknak köszönhetően eljutnak a gyermekekhez. A tanerők teljesítménye pedig megmutatkozik a versenyeken is, hiszen Szatmár megyéből folyamtosan számos diák van jelen az országos versenyeken, ahol sokan nyernek is, és ezáltal eljutnak a Napsugár táborába.

Az előadásával kapcsolatban elmondta, hogy a színpadon megfogalmazott gondolatok ugyanazt az üzenetet hordozták, amelyeket ezek a folyóiratok is, csupán ez most a felnőttek nyelvén jelent meg.

Ezt követően Ványi Ágnes logopédus, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetségének képviselője és Szűcs Antal Mór logopédus, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának képviselője közösen tartottak előadást mesezenéről, annak motiváló hatásairól, a gyermekek nyelvi és érzelmi fejlesztő folyamatairól.

A konferencia utolsó előadását dr. Kelemen Lajos fejlesztő pedagógus, a Debreceni Egyetem főiskolai docense tartotta az anyanyelv személyiségfejlesztő hatásairól.

Bajnai Botond