A külföldön született kisbaba itthoni anyakönyveztetésére induló szülő mindenképp legyen felszerelkezve a szükséges okiratok eredeti és fénymásolt példányaival is.

Egy kisbaba megszületése mindig nagy öröm és boldogság szülei és családja számára — függetlenül attól, hogy Szatmáron, az ország határain belül vagy azokon kívül látta meg a napvilágot. A bürokrácia látszólagos útvesztőibe akkor keveredik bele a boldog szülő — többnyire az édesapa — amikor a kórházból hazaérve anyakönyveztetni akarja gyermekét, hiszen míg a Románia területén született kisbabák esetében alig pár nap alatt kiállítják az anyakönyvi kivonatot, addig a külföldön napvilágot látott csöppségek esetében ez 60 napba is beletelhet(ne). Szatmár megye földrajzi adottságánál fogva kétszeresen is különleges helyzetben van, hiszen nagyon sok édesanya dönt úgy, valamelyik határ menti magyarországi város kórházában szül, ezért a hivatalnokok által „útra tett” édesapák száma jóval nagyobb, mint más megyékben. Ez az „útra tevés” azonban csak látszólagos és a többnapos várakozási időnek is alapos okai vannak — magyarázza a Szatmárnémeti Lakosság-nyilvántartó Igazgatóságot vezető Ionel Torja. „Az anyakönyvezési procedúrára 30 napos időtartamot ír elő a törvény, de ennyi ideig soha nem húzódik el. Természetesen, ha valamilyen okból a szülők nem akarnak ilyen sokat várni, a 100 lejes sürgősségi illeték kifizetését követően 3–15 napon belül megkaphatják az anyakönyvi kivonatot (átlagosan 5–7 nap alatt).

A hozzánk, azaz a szatmárnémeti lakosság-nyilvántartóhoz letett anyakönyvezési kérvényt és okiratokat az ellenőrzést követően továbbítjuk a Szatmár Megyei Lakosság-nyilvántartó Irodának — és várjuk, hogy ők is elvégezzék a szükséges ellenőrzéseket (melyekre a törvény értelmében szintén 30 nap áll a rendelkezésükre) és visszaküldjék hozzánk, amennyiben mindent rendben találnak, majd a polgármesteri aláírást követően kiállítjuk az anyakönyvi kivonatot. Természetesen a Szatmár megyei lakosság-nyilvántartónál is lehetőség van a szintén 100 lejes sürgősségi illeték kifizetésével 3–15 nap közöttire lerövidíteni a procedúrát. Sajnos sokan hiába olvassák el, milyen iratokra van szükség a folyamat elindításához, nem hozzák magukkal a kért okiratok fénymásolatait, s ezért nem tudjuk átvenni a dossziékat” — mondja Torja, hozzátéve: több országos, illetve nemzetközi rendszerben is le kell ellenőrizniük, hogy az újszülött nincs-e már bejelentve valahol: külföldön például a romániai konzulátusokon vagy nagykövetségeken (hiszen sok esetben a szülők előbb ott jelentik be, mert nem tudják, mikor jönnek haza). „A jóhiszemű olvasó talán nem is gondolja, de országos szinten nagyon sok visszaélés történik, nem egyszer volt rá példa, hogy két különböző város lakosság-nyilvántartójában is bejelentették az újszülöttet és két helyről is felvették az állami támogatást a szülők. De ugyanígy előfordul az is: a külföldön született gyermeket 3–4 évig nem jelentik be itthon (a törvény 6 hónapos időtartamot szab meg erre), sőt, nemrég egy 18 évet is betöltött fiatalember jelentkezett és kért anyakönyvezést” — meséli az intézményvezető.

Természetesen adódhatnak és adódnak is sürgős esetek, amikor az újszülött beteg, azonnali orvosi ellátásra, életmentő műtétre van szükség, ilyenkor valóban szinte órák alatt kiállítja mind a megyei, mind a városi lakosság-nyilvántartó az anyakönyveztetéshez szükséges iratokat — igaz, míg a városi nem, a megyei hivatal ilyen esetekben is felszámolja a 100 lejes sürgősségi díjat.

Külön bonyodalmakhoz vezet — hívja fel a figyelmet már nem először Torja — ha valakinek megváltozott a neve a magyar (vagy más) állampolgárság felvételekor a külföldi nyilvántartásban, és hazaérve ezt nem jelentette az itthoni lakosság-nyilvántartónál, hiszen komoly bonyodalmakhoz és hosszú, Bukarestben végzendő procedúrákhoz vezet a legapróbb névbeli eltérés is, amennyiben olyan esemény történik az életében, aminek során összehasonlításra kerülhet sor a két ország adatbázisa között — legyen szó akár csak egy ékezetről is.

 Szabó Kinga Mária