A viszontagságos másfél évnyi online oktatás után idén a végzősöknek lehetőségük adódik arra, hogy meghatározott szabályok szerint megszervezhessék a ballagási ünnepségeket. Ennek köszönhetően az idei év ballagási időszakát az óvodapedagógus- és tanítóképzős végzősök kezdték el, majd június első napjaiban a líceumok diákjai is elköszönnek a diákévektől.
Tegnap a megyeközpontbeli Iparosotthonban elballagtak a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kara szatmárnémeti kihelyezett tagozatának végzősei. A 16 hallgató a jól ismert Gaudeamus igitur énekre vonult be a ballagási ünnepségre, ahol utolsó alkalommal köszöntötték őket pedagógusaik, diáktársaik. Rendhagyó módon a ballagókat Illyés Sándor evangélikus-lutheránus lelkész köszöntötte, aki a Lukács evangéliumában olvasható igeszakaszok alapján szólt a jelenlevőkhöz, a leendő pedagógusokhoz, arra irányítva figyelmüket, hogy a gyerekeket irányítani, vezetni kell, hisz a pedagógus hatással van a fejlődésükre. Rövid imával zárta gondolatait, melyben áldást kért a végzősök jövőbeni tevékenységére, életükre. Ezt követően dr. Szabó Thalmeiner Noémi, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kara szatmárnémeti kihelyezett tagozatának vezetője köszöntötte a megjelenteket, kihangsúlyozva, hogy örömteli ez a nap, hiszen egy újabb generáció indul el a pedagógusi pályán. Ugyanakkor azért is örömteli, mert 1,5 év után lehetőség adódott számukra a személyes találkozóra. A ballagó évfolyam kalandos három éven van túl, hiszen másfél évig a megszokott oktatásban részesült, azonban másfél évig új, online oktatási rendszerben kellett tanulniuk, formálódniuk a hallgatóknak. A tagozat vezetője kihangsúlyozta: biztos abban, hogy emberileg, lelkileg jól felkészült pedagógusok lépnek ki az egyetem kapuján, és bízik abban, hogy szeptembertől csak jó híreket kapnak a most ballagók felől. Utalt arra is, hogy az online oktatási rendszerben nem sikerült a szakmai gyakorlatot úgy kivitelezni, ahogy tervezték, azonban biztos abban, hogy mentoraik segítségével bepótolják mindazt, ami kimaradt. „Legyetek empatikusok, megértők, ne feledjetek gyereknek maradni! (…) Bízzatok magatokban, az alapokat megtanultátok, innentől kezdve rajtatok a sor” — fogalmazott dr. Szabó Thalmeiner Noémi, aki sok sikert kívánt a ballagóknak az előttük álló vizsgákhoz, majd azzal zárta beszédét, hogy ne feledjék: az Alma Mater visszavár.
Mivel a ballagási ünnepségen meghatározott számú személy vehetett részt, a másodévesek online filmecskével búcsúztak diáktársaiktól, megfogalmazva 13 pontot, amelyek miatt vélhetően a pedagógusi pályát választották. Az évfolyam felelőse, dr. Baranyai Tünde tanárnő is búcsúzott a ballagóktól, elmondva, hogy különleges ez az évfolyam, hiszen a hallgatók némelyike egyidős a szatmárnémeti tagozattal. Elhangzott, hogy nehéz, online oktatással átszőtt év van a hallgatók mögött, és igazán örömteli, hogy ez a nehezített helyzet sem szegte kedvüket. A tanárok megpróbálták online is átadni a szükséges tudást számukra, s bár a vizsgatanítás nem adatott meg mindenki számára, jól felkészültek. Jó tanácsként elmondta, hogy a pedagógus mindig saját példáján keresztül neveli tanítványait. Beszédét Bácskai Mihály idézetével zárta: „Csak egy útravalóval tudok szolgálni. Ez a szeretet vállalása. A szeretet olyan kulcs, amelyik biztos módon nyitja a különböző zárakat. Ha ez a kulcs megvan, vagy nem vesztették el, akkor sikeres és eredményes lesz a pedagógus munkája.” Azt kívánta a ballagóknak, leljék örömüket a pedagógusi pályán.
A ballagási ünnepséget a végzős diákok, 15 lány és egy fiú énekei tették hangulatosabbá, s a videós bemutatkozás, visszatekintő örömkönnyeket csalt egyesek szemébe, ezzel is azt sugallva: valami véget ért, ugyanakkor valami új kezdődik, de a született barátságok örökre megmaradnak.
A végzősök is elköszöntek társaiktól, tanáraiktól, rávilágítva, hogy nem volt könnyű az elmúlt három év, és a „korona” igencsak felforgatta az életüket, s másfél évvel ezelőtt nem is gondolták, hogy megszervezhetik a ballagási ünnepséget. Elhangzott, hogy az online oktatást a pedagógusok igyekeztek úgy megszervezni, hogy a lehető legtöbb tudást átadhassák a hallgatóknak, ugyanakkor emberileg is igyekeztek a lehető legtöbbet nyújtani, amiért hálásak. Nem feledkeztek meg arról sem, hogy megköszönjék családtagjaiknak, barátaiknak a támogatást, a megértést, segítséget, mely nélkül nem tudták volna sikeresen teljesíteni az elmúlt három év kihívásait. „Csak a jó emlékek maradnak meg mindnyájunkban, s most már meg kell szoknunk, hogy a tanítás a hivatásunkká vált, és helyt kell állnunk a katedra másik oldalán is” — fogalmaztak a ballagók. Az ünnepség a diplomák átadásával zárult.