A román államnak alapvető kötelessége tisztelegni a holokauszt áldozatainak emléke előtt, az immár természetessé vált megemlékezések pedig azt jelzik, hogy tanult a múlt század történelméből - mutatott rá Klaus Iohannis román államfő a holokauszt romániai emléknapja alkalmából közzétett üzenetében hétfőn.

"Tisztelettel gondolok a gettókban, lágerekben és sortüzekben elpusztult, a halálvonatokon megfulladt, vagy az embertelen körülmények miatt meghalt áldozatokra, kifejezem együttérzésemet a túlélők és mindazok előtt, akik elvesztették családtagjaikat, de volt erejük továbblépni, és nem felejteni" - fogalmazott Iohannis, akinek az üzenetét idén egyik tanácsadója olvasta fel a bukaresti holokauszt-emlékműnél. Az elnök lemondta hétfői és keddi nyilvános szerepléseinek többségét, mert vasárnap elhunyt az anyósa.

A román elnök felidézte: Bukarestben hamarosan a zsidóság történetét és a romániai holokausztot bemutató múzeum nyílik, amely átfogó oktatási programokat fog szervezni - nemcsak a felnövekvő nemzedék tagjai, hanem - többek között az állami tisztségviselők, politikusok, diplomaták, a rendvédelmi szervek alkalmazottai számára.

Dacian Cioloş kormányfő üzenetében felidézte, hogy 75 évvel ezelőtt, 1941 januárjában, illetve júniusában rendezték az első zsidóellenes pogromokat Bukarestben és Iaşi-ban. Úgy vélte, hogy az évforduló jó alkalom az önvizsgálatra, és Romániának tanulnia kell történelme sötét fejezeteiből.

A román állam a NATO-csatlakozás küszöbén, a 2000-es évek elején ismerte el, hogy a Ion Antonescu vezette kormány több mint negyedmillió román állampolgárságú zsidót öletett meg az 1941-44-es időszakban. Romániában ekkor alakult meg a holokausztkutató intézet is, október kilencedikét, a bukovinai deportálások kezdetének napját pedig 2004-ben a holokauszt romániai emléknapjává nyilvánították.

Jövő márciusig Románia tölti be a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnöki tisztségét, amelyet idén vett át Magyarországtól.