Varga Attila alkotmányjogászt, egyetemi tanárt nemrég választották kilenc évre a kilenctagú alkotmánybíróság tagjává. Az alábbiakban az alkotmánybíróság feladatköreiről, a testület tevékenységének fontosabb részleteiről, a júliustól elkezdődő megbízatásáról kérdeztük.

— Mit kell tudni a román alkotmánybíróságról?

— A román alkotmánybíróság 1992-ben alakult meg, az új alkotmány írta elő a létrejöttét. Kilenc alkotmánybíró van, már megalakuláskor is volt egy, az RMDSZ által jelölt tag, Fazekas Lajos személyében, hároméves mandátummal, őt követte kilencéves mandátummal Kozsokár Gábor, majd Puskás Bálint. Tehát kilenc alkotmánybíró, kilenc évre szóló mandátummal tevékenykedik és úgy van kialakítva a rendszer, hogy háromévente megújul három bíróval. Az első években volt három-, hat- és kilenc évre szóló mandátum, ma már mindenkinek kilenc évre szóló kinevezése van, de háromévenként háromnak lejár a kilencéves mandátuma és a kinevező hatóságok (a képviselőház, a szenátus és a köztársasági elnök) háromévenként kineveznek egy-egy bírát. Korábban minden magyar bírót a szenátus nevezett ki, most úgy alakult, hogy nagyobb eséllyel történhetett meg a kinevezés a képviselőházban.

— A köztársasági elnöknek is joga van kinevezni egy bírát?

— Ezt az alkotmány írja elő, beletartozik az elnök hatáskörébe, diszkrecionális jog, amibe nem szólhat bele senki. Nyilván a törvényi feltételeknek mindenki meg kell hogy feleljen: minimum tizennyolc év jogi tevékenység (ez lehet oktatásban is). Romániában az alkotmánybíróság nem egészen az igazság szolgáltatása, lényegében minden hatalmi ág fölött álló testület.

— Mint alkotmánybíró tehet valamit a kisebbségekért?

— Itt nem úgy merül fel a kérdés, hogy mit tehetek a kisebbségekért. A parlament által elfogadott törvényeket, vagy a kormány által elfogadott törvényerejű kormányrendeleteket ellenőrzi az alkotmánybíróság. Sőt, a nemzetközi szerződéseket is ellenőrzi. De csak azokat, amelyeket elébe visznek, hivatalból nem jár el. Bármilyen törvényt ellenőrizhet, amit elébe visznek, annak bármilyen tartalma lehet. A döntéseket többséggel hozzák, ugyanakkor a bírák megfogalmazhatnak külön véleményeket. Egy bíró, ha adott esetben nem ért egyet a többiekkel, akkor ő megfogalmazhat egy külön véleményt, azt közlik a Hivatalos Közlönyben, ami ugyan része a döntést követő anyagnak, de nem befolyásolja a többségi döntést. Vannak ugyanakkor párhuzamos vélemények, ezek nem azt jelentik, hogy az illető bírák nem értenek egyet a társaikkal, hanem azt, hogy más az érvrendszerük. Nagyon fontos az, hogy a döntés szövege mellett ott van egy vagy több különvélemény is.

— Melyek az alkotmánybíróság főbb feladatai?

— Az alkotmánybíróságnak az a fő feladata, hogy a törvények alkotmányosságát ellenőrizze. Ez nagyon fontos bizonyos alkotmányos alapelvek érvényesítése szempontjából. Fontos a demokrácia, a jogállamiság, az alapvető emberi jogoknak az érvényesítéséhez. Ha egy törvény sérti a jogállamiságot a rendelkezései révén, ezáltal sérti az alkotmányosságot is és az alkotmányt. Az alkotmánybíróság feladata helyére tenni, visszaterelni a törvényeket az alkotmányos keretek közé. Ilyen értelemben minden alkotmánybírónak együtt és külön-külön is az a feladata, hogy érvényt szerezzen azoknak az alkotmányos elveknek, alkotmányos alapjogoknak és minden alkotmányos rendelkezésnek. Ebben lehetnek kisebbségi kérdések is. Vannak törvények és van az alkotmány. Sokszor az a gond, hogy az alkotmány előír valamit és egy törvény nem úgy értelmezi. Ilyen esetekben az alkotmánybíróság dönti el, hogy a törvény alkotmányos-e vagy nem.

Az alkotmánybíróságnak az alkotmányos rendeltetése az, hogy ellenőrizze a törvények alkotmányosságát. Ez két formában történhet. Van egy úgynevezett előzetes alkotmányossági normakontroll, ami azt jelenti, hogy a parlament által elfogadott, de a köztársasági elnök által még ki nem hirdetett törvényekre vonatkozóan lehet kérni alkotmánybírósági véleményezést. Erre öt nap áll rendelkezésre. Van egy utólagos normakontroll is, mint lehetőség. Miután a törvény hatályba lépett, akár évek is elteltek, viszont egy adott bírósági per kapcsán felmerül, hogy a törvény, amit alkalmaznak az adott jogvita tisztázására, a felek, az ügyész vagy a bíró véleménye szerint alkotmányellenes. Ilyenkor megállítják a pert és az egész ügyiratot elküldik az alkotmánybírósághoz. Utóbbi nem oldja meg a pert, hanem megvizsgálja, hogy az alkalmazandó törvény alkotmányos-e vagy sem. Ennek eldöntése után visszaküldi az ügyiratot, hogy folytatódjék a per. Ha a törvény alkotmányellenesnek minősül, az alkotmánybíróság tájékoztatja a kormányt vagy a parlamentet, hogy azt módosítani kell. A módosítást negyvenöt napon belül el kell végezni, ha ez nem történik meg, az a törvény továbbá nem alkalmazható. Az alkotmánybíróság nem helyezheti magát a törvényhozó szerepébe. Nem helyezhet hatályon kívül törvényeket. Nem konkrét peres ügyeket old meg, hanem a parlamentet ellenőrzi. Ellenőrzi, hogy a parlament által hozott jogszabályok és a kormány által alkotott törvényerejű rendeletek alkotmányosak-e.

Van még néhány, időközönként megjelenő feladata az alkotmánybíróságnak, például az elnökválasztások esetén, ilyenkor ellenőrzi a jelölések alkotmányosságát. Ha a parlament felfüggeszti a hivatalából a köztársasági elnököt — mint ahogy Băsescu elnök esetében kétszer is megtörtént —, mielőtt a parlament döntene a felfüggesztésről, az alkotmánybíróság véleményezi azt a dokumentumot, amiben a parlament indokolja a felfüggesztés okait. Ez az egyetlen eset, amikor az alkotmánybíróság véleményez, ezt viszont a parlamentnek nem kötelező figyelembe vennie. Egy másik eset, amikor megüresedik a köztársasági elnöki szék (megbetegszik, elhalálozik, felfüggesztik). Ilyen esetben az alkotmánybíróság hatalmazza fel a szenátus elnökét, hogy ideiglenesen vegye át a köztársasági elnök szerepét. Az alkotmánybíróság dönt arról, hogy egy párt alkotmányos-e vagy sem. A népszavazások esetén felügyeli a népszavazás lebonyolításának a törvényességét és igazolja annak eredményét. Ami még nagyon fontos: megoldja a közhatóságok között felmerülő alkotmányos természetű jogi vitákat. Ilyen lehetnek a köztársasági elnök és a parlament, a köztársasági elnök és a kormány, a kormány és a parlament, vagy a két ház közötti viták.

— Ön hogyan fogja tudni képviselni a romániai magyarságot?

— Ez nem egy képviseleti jellegű testület. De ha én szakmailag megalapozom az álláspontom, ami lehet, hogy csatlakozik az alkotmánybíróság többségi álláspontjához, akkor legyen az bármilyen jellegű kérdés, azáltal közvetve képviselem nemcsak a magyarok, hanem minden egyes román állampolgár érdekét. Minden egyes román állampolgár érdeke az, hogy az alkotmány érvényesüljön. Lehet vitatkozni az alkotmánnyal, lehet azt mondani, hogy ez nem egy tökéletes alkotmány, de ameddig érvényben van, addig fontos, hogy a törvények ahhoz igazodjanak, mert abban a pillanatban, ha megengedhető lenne, hogy egy törvény ne legyen alkotmányos, akkor lehet, hogy egyik nap azt mondanánk, hogy ez most nekünk előnyünkre van, de holnap lehet, hogy nagyon nagy hátrányunkra is lehetne. Az alkotmánybíróság az alkotmányosságnak az őre.

— Mindamellett, hogy nem ért vele egyet, alkotmánybíróként ki kell állnia amellett, hogy Románia egységes nemzetállam.

— Nekem amellett kell kiállnom, amit az alkotmány előír. De mint mondtam, ettől függetlenül én fogalmazhatok meg különvéleményt. Értsük meg jól, innentől kezdve én már nem vagyok politikus, még akkor sem, ha politikai támogatottsággal lettem alkotmánybíró. Még akkor sem, ha az alkotmánybíróság részben politikai, részben igazságszolgáltató testület, nekem ki kellett lépni az RMDSZ-ből. Innentől kezdve én már nem képviselem az RMDSZ politikai álláspontját. Hogy mi az én szakmai meggyőződésem, az egy más kérdés.

— Ezek szerint nem folytathatja az alkotmánymódosítás terén végzett tevékenységét sem.

— Az alkotmánymódosítás sem az alkotmánybíróság feladata. Az, hogy ellenőrzi a módosítást, esetleg javaslatokat, észrevételeket fogalmaz meg, az más dolog. Az alkotmánybíróság független kell legyen. Az alkotmánybíró semmilyen köz- és magántisztséget nem viselhet, kivéve az egyetemi oktatást. Én egyetemi oktatóként egy konferencián mondhatok véleményt, arról is beszélhetek, hogy a jelenlegi alkotmány egyes rendelkezései nem biztos, hogy a leghelyesebbek.

— Az alkotmánybírósági döntéseket a köztársasági elnök hirdeti ki?

— Az alkotmánybíróság döntései önállóak, nem kerülnek semmilyen más hatósághoz, végrehajtásra kerül a parlamenthez és a kormányhoz. Az alkotmány kimondja, hogy az alkotmánybíróság döntései mindenki számára kötelezőek és nincs visszamenőleges hatályuk. A döntéseket nem kell senkinek jóváhagynia.

— Mikor kezdi el alkotmánybírói munkáját?

— Július 12-én jár le a mostani alkotmánybírák megbízatása. A három új alkotmánybírót ezt követően hívja össze a köztársasági elnök eskütételre, ugyanis a hivatali esküt a köztársasági elnök előtt kell letenni. Az eskütétel pillanatában veszi kezdetét a kilencéves mandátumom.

Elek György