Tegnap az RMDSZ szatmárnémeti székházában a Szent István Kör szervezésében tartott előadást Csorján Árpád történelemtanár az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján.

Történhetett volna-e másként? — elbukott forradalmak és felkelések után ez a leggyakoribb, legfontosabb kérdés, amely a kortársakat és az utókort egyaránt foglalkoztatja. Szükségszerű volt-e a vereség, avagy a külső és belső körülmények szerencsésebb alakulása esetén lett volna-e mégis esély a győzelemre? Az 1956-os forradalom bukása, természetszerűen, hasonló dilemmákat vet fel és más történelmi traumákkal együtt azok közé a kérdések közé tartozik, amelyekre a magyar társadalom mindmáig nem tudott megnyugtató választ találni. Ezekre a kérdésekre próbált választ adni tegnapi előadásában Csorján Árpád történelemtanár, aki egy powerpointos bemutató keretében ismertette az 1956-os forradalom és szabadságharc történetét. Beleszőtt korabeli felvételeket is, hogy ezzel is közelebb hozza a hallgatóság számára az 1956-os forradalom kirobbanásának okait, melyek elvezettek az október 23-i eseményekhez. A résztvevők meghallgathatták Nagy Imre rádióbeszédét, Gerő Ernő beszédét, de az előadást a szovjet intervencióról készült filmekkel is színesítette. Elemezte a forradalom kibontakozását, részletesen ismertette Nagy Imre szerepét és az események sorozatát a szovjet intervencióig. Az előadás egyik lényeges eleme volt Nagy Imre és Kádár János személyiségének az egybevetése. Az előadás fő gondolatmenete arra épült: volt-e esélye a forradalom győzelmének? 1956 kapcsán mindig felvetődik a kérdés, hogy a szuezi válság terelte-e el a figyelmet a forradalomról vagy az Amerikai Egyesült Államok szerepvállalása? Dwight D. Eisenhower világosan kijelentette, hogy Magyarországnak nem fog segítséget nyújtani, a Szabad Európa Rádió mégis végig azt sugallta, hogy jönni fog az amerikai segítség, holott ezeknek a híreknek sohasem volt reális alapjuk. Az előadó körbejárta azt a kérdést is, hogy a Szovjetunió megengedte-e volna, hogy Magyarország kiváljon a szovjet blokkból, hiszen az a Kelet kommunista hatalmának a bukását jelentette volna. Kitért arra, hogy a forradalmi események résztvevői milyen veszélyeknek voltak kitéve. A rendezvény kötetlen beszélgetéssel ért véget.

Elek György