Nagykárolyi és börvelyi férfiak indultak volna Németországba dolgozni — a közvetítőcéggel meg is kötötték a munkaszerződést, sőt, az utazás költségeit is előre kifizették. Azóta is hiába várják, hogy valaki jelentkezzen, s az indulásról értesítse őket.

A nagykárolyi rendőrség gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó nyomozói indítottak vizsgálatot annak a közvetítőcégnek a képviselője ellen, aki három, külföldön munkát vállalni akaró férfit is átvert. A börvelyi és két nagykárolyi illetőségű rászedett megkötötte ugyan az állítólagos munkaszerződést a közvetítőcéggel, ám ennek egyik feltétele volt, hogy kifizessék a németországi utazás költségeit — ki is fizették, majd várták, hogy a megbeszéltek értelmében valaki jelentkezik, és értesíti őket az indulás pontos időpontjáról. Ám hiába vártak, senki nem jelentkezett, így végül feljelentést tettek a rendőrségen, amely csalás gyanújával indított nyomozást az ügyben, egyrészt, hogy felderítse a cégképviselő eddigi tevékenységét, másrészt, hogy azonosítson a csalásban részt vevő valamennyi személyt.

Az eset kapcsán a rendőrség ismételten figyelmezteti a külföldön munkát keresőket, hogy bármiféle szerződés aláírása előtt alaposan dokumentálódjanak — főleg, ha esetleg túl kecsegtető az ajánlat —, de legfőképp: ne fizessenek előre senkinek (közvetítő, ügynök) semmit! Annál is inkább, mivel tavaly szigorodott a törvénykezés — igaz, még mindig kevesen tudják, hogy például a külföldi munkaközvetítést csak engedéllyel rendelkező cégek végezhetik, és a munkavállalótól nincs joguk a közvetítésért, ügyintézésért pénzt, díjakat és egyéb juttatásokat kérni, valamint az önéletrajz összeállításáért, dokumentumok másolásáért, konzultációért sem számolhatnak fel úgynevezett „garanciapénzt”. Ezek a cégek ugyanis minden esetben a velük szerződésben álló munkaadóktól kapják jutalékukat a kiközvetített munkavállalók után, s aki bármilyen címszóval is előre pénzt kér a munkaközvetítésért, az törvényellenesen cselekszik.

S hogy mire kell(ene) kiemelten figyelni? A munkaközvetítővel kötött szerződésnek tartalmaznia kell a munkaadó nevét, címét, telefonszámát, a munkaköri leírást, a munkafeltételeket, a munkaszerződés időtartamát, a munkavégzés idejét, a fizetés összegét, a munkavállaló szállításának feltételeit és a lakhatást — a munkaszerződés már a munkavállaló és a külföldi munkaadó közötti megállapodás, és a munkaközvetítőnek kötelessége (!) román nyelven is elérhetővé tenni a munkavállaló számára az idegen nyelven íródott munkaszerződést. Ha később a munkaadó nem tartja be a dokumentumban foglaltakat, már a külföldi munkafelügyelőséghez kell fordulni, ám a nagykövetségek, a külföldön élő román állampolgárokért felelős minisztérium eligazítást, segítséget nyújt, ezért is fontos indulás előtt beszerezni az elérhetőségeiket.

És bár különösen kellemetlen (hiszen senki nem szereti világgá kürtölni, ha becsapták, átverték), de ha megtörtént a baj, mindenképp tegyenek feljelentést a rendőrségen — egyrészt, mert csak így van esélyük (bármennyire minimális is), hogy visszakapják előre kifizetett pénzüket, másrészt pedig, mert csak így lehet megakadályozni, hogy a csalók másokat is csőbe húzzanak.