Hazánk egyik problémája a várható élettartam, mely jelentősen az EU-s átlag alatt van, s a szatmáriak várható élettartama négy évvel kevesebb az országosénál, nyilatkozta Borbély László.

Borbély László államtanácsos, a Fenntartható Fejlődésért Felelős Főosztály koordinátora szerdán Szatmárnémetibe látogatott, s röviden, tömören, velősen ismertette a fenntarthatósági fejlődést. A fenntartható fejlesztésbe végül is minden beletartozik, ami körülöttünk van, a szegénységtől a gazdagságig, a szociális kérdésektől az energiáig, az esélyegyenlőségtől a jó kormányzásig, a népesedéstől az egészségügyig, a vízellátásig, klímaváltozásig és még annyi minden — ezt a sok mindent kellett összefogni, hogy kezelni lehessen. A New York-i ENSZ-közgyűlésen véglegesítődött a tizenhét nagy cél és a százhatvankilenc fenntartható fejlődési részcél. 2015-ben dolgozták ki az első célokat, ám rájöttek, hogy sok dolog összefonódik, így most már létezik egy 2030-ig elfogadott stratégia. Romániában 2008-ban letették az erre az időszakra vonatkorzó területfejlesztési stratégiát a kormány asztalára. Mivel az eltelt időszakban nem sok előrelépés történt, javasolták a kormánynak, hogy a miniszterelnöki hivatal mellett hozzon létre olyan intézményközi struktúrát, mely a fenntartható fejlődés témakörében gyűjt, szerez ismereteket, tudást, szakértelmet, az egyetemektől az akadémiáig.

Borbély László sajtónyilatkozatában elmondta, hogy hazánk egyik problémája a várható élettartam, mely jelentősen az Európai Uniós átlag alatt van, s Szatmár megye még az országos átlagtól is elmarad, hiszen a szatmáriak várható élettartama négy évvel kevesebb az országosénál. Ezt figyelembe véve egy szatmári férfi várható élettartama 69 év, míg a nőké 74 év. „Ez egy probléma, melyet analizálni kell, ám ehhez szükséges egy olyan intézmény, mely erre hivatott, ezért is vagyunk ma Szatmárnémetiben, hogy találkozzunk az érintett intézmények vezetőivel, elmondhassuk nekik mit szeretnénk, mi a célunk. Ebben azonban közös munkára, összefogásra van szükség, hiszen csakis így lehet előrelépni” – fogalmazott Borbély. Románia másik nagy problémája az élelmiszer-pazarlás, hiszen egy család évente 100 kilogramm élelmet dob ki, ez országosan 2,2 millió tonna kidobott élelmet jelent, mely sok, ha azt vesszük figyelembe, hogy a világ más tájain éhen halnak emberek. Erre is komplex megoldást kell találni.

A találkozón Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke elmondta, hogy a megye kerékpárutakat szeretne határon átívelő projekt keretében építeni, most ezen a projekten dolgoznak a környezetvédelmi ügynökséggel, azonban a területi-közigazgatási egységekkel is egyeztetnek, hogy amennyiben lehetséges, összehangolják a kerékpárutak építését. Ami nagyon hátráltatja a projekteket a megye vezetője szerint, az a rossz közbeszerzési procedúra. Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere elmondta, hogy a megyeközpont kapcsán a cél a biciklis és gyalogos közlekedés népszerűsítése, ennek érdekében kerékpárutakat építenek, akár saját költségvetésből is. A város számára nagyon rossz a megszüntetett gépjármű-bejegyzési illeték, hisz az elmúlt hat hónap alatt, mióta megszűnt az illetékbefizetési kötelezettség, 10 ezer Euro 3-as besorolású autót írattak be Szatmárnémetiben. Békéssy Erzsébet, a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatónője elmondta, hogy ők számos javaslattal álltak elő korábban is feletteseiknek, ám azokat nem hallgatták meg, ezért kimondottan örül a mostani együttműködésnek. A találkozó végén Borbély László megígérte, még visszatér Szatmárnémetibe, és bízik abban, hogy akkor már kézzel fogható dolgokat is be tud majd mutatni a fenntartható stratégia kapcsán.

Sógor Beáta