Tanulmány készült a romániai magyar lakta megyék nyolcadikosainak az idei képességvizsgák, óvások utáni, végső eredményeiről. Szatmár a vizsgált 16 megye képzeletbeli rangsorának végén kullog.

Idén az erdélyi megyékben 53 177 tanuló iratkozott be a képességfelmérésre, és 96,9 százalékuk jelent meg mindkét, illetve mindhárom vizsgán. A magyar tannyelvű osztályokban a beiratkozók száma 8 260, az ő esetükben 97,4 százalékos a részvételi arány. Egy jelentős csoport alkotnak a német nyelvű osztályok végzősei, Erdélyben 1 001 fő, a többi kisebbségi diákok száma elhanyagolható (75 tanuló – szlovák, szerb, ukrán nyelvű osztályok).

Barna Gergő szociológus lapunkhoz is eljuttatott tanulmányból kiderül, hogy a magyar diákok eredményeiben a legkirívóbb lemaradás a román nyelv és irodalom médiában van. Míg a román nyelvű osztályok átlaga 7,05 az erdélyi megyékben, az általános iskolát magyar nyelven végző nyolcadikosoké csupán 5,47. A román nyelven tanulók 14, a magyar nyelven tanulók 36 százaléka írt 5-ösnél kisebb jegyet a román vizsgán.

Matematikából a román diákok Erdélyben 6,46-os, a magyar tanulók 6,27-es átlagot teljesítettek. Bár statisztikailag szignifikáns, a különbség kicsinek tekinthető. Az 5-ösön alul teljesítők aránya a románok körében 26, a magyarok körében 28 százalékos, a nagyon jól teljesítőké pedig egynegyed versus egyötöd, a románok javára. A magyar tanulók többsége a középmezőnyben helyezkedik el.

A magyar nyelv és irodalom jegyek erdélyi átlaga 7,57, ami nagyobb, mint a románok anyanyelv teljesítménye (7,05). A tanulók több mint kétharmada 7-es feletti eredményt ért el, és csupán 6 százalék azok aránya, akik nem érték el az 5-ös, „átmenő” jegyet.

Tehát a magyar tanulók román nyelvből sokkal gyengébben, matematikából hasonló szinten, anyanyelvből viszont relatív jól teljesítettek az idei képességvizsgán a román tanulókhoz képest. Ennek következményeként a hivatalos médiák szerint elmaradnak a román tanulóktól (6,76, versus 6,44). Viszont ha mindkét csoport esetében az anyanyelvi és matematika eredményekből számítunk középarányost, akkor a magyarok enyhén jobb helyzetben vannak román társaikhoz viszonyítva (6,92, versus 6,76).

A német osztályokba járó mintegy 1000 diák kimagaslóan az átlag fölött teljesít mind román nyelvből (8,35), mind pedig matematikából (8,04). Az ő esetükben az anyanyelv eredmények a legkisebbek (7,75), de ez is felülmúlja a magyarok anyanyelvi eredményét.

Megyénk a „rangsor” alján

Román nyelv és irodalomból a legjobban Szeben, Máramaros, Kolozs, Hunyad és Temes megyék, a legrosszabbul Bihar, Hargita, Szatmár, Arad és Szilágy teljesítenek. Matematikából a legjobbak Szeben, Kolozs, Kovászna, Máramaros, illetve Temes, a leggyengébbek Bihar, Arad, Szatmár, Beszterce-Naszód és Hargita. Magyar nyelv és irodalomból a listavezetők Szeben, Máramaros, Hunyad, Kovászna és Kolozs, az utolsó öt helyen pedig Arad, Temes, Bihar, Szatmár és Fehér megyék szerepelnek.

Akár a hivatalos, akár az anyanyelv és matematika alapján számított médiát vesszük figyelembe, a megyék első három helyezettje nem változik. A listavezető Szeben megye, a maga 10 diákjával, őket követi Kolozs megye, majd Máramaros. Kovászna megye kiemelkedik a matematika és anyanyelv eredményekkel, viszont a román jegyek jelentősen visszahúzzák a hivatalos rangsorban. Szintén jól teljesítenek a Hunyad és Brassó megyei diákok. Temes megye Háromszék ellentettje, az itt tanulók magyar nyelv és irodalom eredményei gyengék, miközben matematika és román nyelv eredményeik kiemelkedőek. A képzeletbeli rangsor végén Bihar, Arad, Hargita és Szatmár megyék szerepelnek, az itt tanuló diákok összességében szinte minden tantárgyból az erdélyi átlag alatt teljesítettek.