A Szamoson és a Tiszán is komoly mentesítő munkát kellett végezniük a magyar vízügyi hatóságoknak, hogy kiszedjék a vízből a sok műanyagot és hordalékfát. A Szamoson Olcsva alatt vonultak fel a Felső-Tisza Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG) emberei, a folyó által a település utáni völgymenetben vett nagy kanyar után állítottak be egy uszálysort, amely kiterelte a hajókikötőbe a szemetet, és ott markológépekkel rakták pótkocsikra és hordták el a szeméttelepre. Történt ez néhány nappal azután, hogy a Tiszán is hasonló munkálatot kellett elvégezniük. Az összeszedett hulladék mennyisége tonnákban mérhető.

A felső folyásról jön

A sok hulladék kétségkívül Romániából érkezett, de a Szatmár Megyei Vízügyi Igazgatóság álláspontja szerint csak töredéke lehet szatmári eredetű. A Szamos felsőbb folyásánál, Beszterce megyében, vagy a Tisza esetében Máramarosban és Dél-Ukrajnában egyaránt óriási esők voltak, megáradtak a Magyarországra tartó két folyó mellékfolyói is, ezekből érkezhet a töméntelen mennyiségű szemét.

Az ártérbe hordják

Sajnos Romániában — és minden bizonnyal Ukrajnában is — még mindig bevett szokás, hogy szekérre pakolt szeméttel kihajtanak a folyópartra vagy valamelyik patak mentére, ahol csendes a környék, a madár se jár, és kiborítják a szemetet. A közgondolkodás az, hogy a szeméttől minél olcsóbban szabadulni kell, és ezt valamelyik folyóvíz partjára vinni kiváló gondolat, mert majd a víz úgyis elhordja. És ez be is igazolódik ilyenkor, amikor egy-egy áradás után üres marad a szemétlerakónak használt partszakasz, úgyhogy nyugodtan lehet elölről kezdeni a szeméthordást az ártérbe. Ma Romániában gyakorlatilag csak egy-egy patak vagy folyó forrásánál lévő település ártere a tiszta, mert minden ettől lejjebb lévő település szenved a fentebb lévőkben lakók által kirakott szemét miatt, hiszen a folyamatos szemétutánpótlásból kisebb-nagyobb mennyiség meg-megakad a partokon, nem visz mindent a legközelebbi torkolatig a víz. Az ilyen szakaszosan felgyűlt és a helyiek által még megspékelt szeméttömegeket egy nagyobb áradás idején aztán alaposabban összeszedik az olyan folyók, mint a Szamos és a Tisza, majd a magyar hatóságok azok, amelyek elsőként megunják a folyón érkező idegen szemetet, és összeszedik.

Nincs ki elkapja

A szatmári vízügy szerint mióta van vidéken is jól szervezett szemételszállítás és szelektív gyűjtés, illetve kamerával figyeltetik a polgármesterek az ismert illegális szemétlerakókat és az ártérbe vezető utakat, kevesebb szemetet hordanak ilyenkor a vizek, mint mondjuk tíz éve. Több azonban a szemetelő, mint a környezetvédelmi felelős a polgármesteri hivatalokban, és a falvakon, ahol mindenki mindenkit ismer, nincs is aki büntessen, így a jelenség nem akar teljes egészében megszűnni. A szemetelő emberek mentalitásán kellene változtatni, hogy a kukákba rakják a hulladékot, ne pedig a folyópartokra, és akkor nem kellene pironkodnunk a magyar szomszédaink előtt, akik a tőlünk jövő szemetet szedik minden tavaszi áradás után a folyókból.

Kétszer 680 köbméter szemét

Kétnapi munkát adtak a romániai és ukrajnai szemetelők a magyar vízügyi szakembereknek azzal, hogy a tél folyamán az ártérbe hordták a szemetet, az utóbbi hetek áradásai miatt megnőtt vízhozamú Tisza és Szamos felemelte és Magyarországra sodorta át a rengeteg hulladékot. A tiszai mentesítéssel végeztek először a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság emberei, aztán a Szamoson végezték el pár napja ugyanazt a szemétmentesítő munkát. A Szamoson Olcsvánál vonultak fel a gépek, itt három munkahajóra, négy szárazföldi munkagépre, két platós szállítójárműre, ötven emberre és két napra volt szükség a medertisztító munka elvégzéséhez. A magyar hatóságok azt tervezik, hogy hordalékfelfogó fésűt helyeznek ki mindkét folyóra, rögtön ahogy azok belépnek magyar területre, hogy a szennyezés már ott fennakadjon, ne a folyók magyarországi szakaszain kelljen mentesítő munkálatokat végezni a keletről érkező hulladék miatt.

Princz Csaba