Épp csak hogy, alig 2 szavazatnyi többséggel átcsúszott a képviselőházi voksoláson a Btk. és a büntetőjogi perrendtartás módosítása — amely „már vállalhatatlanul túllépte a határokat”.

Van abban némi fintora a történelemnek, hogy a romániai honatyák éppen július 4-én szavaztak a Büntető törvénykönyv és a büntetőjogi perrendtartás módosításáról. Azon a napon, amelyen majd' 250 évvel ezelőtt az Egyesült Államok kimondta függetlenségét Nagy-Britanniától, a romániai honatyák egy része kimondta függetlenségét a valódi igazságszolgáltatástól egy villámgyors szavazással. Az RMDSZ képviselői — akárcsak egy nappal korábban a szenátorai — tartózkodtak a szavazástól, mert bár azon változtatásokat, amelyek az alkotmánybírósági döntéseket, az Emberi Jogok Európai Bírósága döntéseit és az uniós direktívákat beemelik a román jogrendbe, támogatják, „ezek a módosítások már olyan szinten túllépik az általunk járhatónak vélt út határait, hogy számunkra egyszerűen vállalhatatlanok” — mondta szerkesztőségünk megkeresésére Korodi Attila frakcióvezető. A szövetség honatyái nem értenek egyet a hivatali gondatlanság bűncselekményének eltörlésével, mint ahogy azzal sem, hogy csak az a hivatali visszaélés számít bűncselekménynek, amelynek elkövetője, annak házastársa vagy legtöbb másodfokú rokona jut illetéktelenül haszonhoz, és a küszöbérték bevezetésével sem (azaz a hivatali visszaélés csak akkor számít bűncselekménynek, ha az okozott kár eléri a havi bruttó minimálbér összegét, ami jelen esetben 1900 lej). „A Btk. módosításait ilyen formában nem tudjuk és nem is akarjuk támogatni — azonban annak az ellenzéknek s főképp a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) az oldalára sem állhattunk, amely az elmúlt időszakban minden magyar ügyet minden létező eszközével megtámadott és folyamatosan támad. A tőlük való elhatárolódásként tartózkodtunk a szavazástól” — magyarázta Korodi. Hozzátette: meg van győződve róla, hogy a módosítás meghatározásai csiszolódni fognak még, s legalább egy év lesz még, mire „kiforrja magát”. A kiforrás bizonyos passzusoknál pedig teljes átfogalmazást vagy törlést is jelenthet — nem mellesleg Klaus Iohannis államfő nem sokkal a módosítások elfogadását követően bejelentette: megtámadja az alkotmánybíróságon az általa „felháborítónak” nevezett módosításokat.

Nem csak Dragnea jár(na) jól

A PSD pártelnöke mellett még 2099 köztisztviselő mentesül(ne) a büntetőjogi felelősségre vonás alól, ha valaha életbe lépnek a Büntető törvénykönyv szerdán megszavazott módosításai.

Villámgyorsan, de szűkös szavazatszámmal döntött a képviselőház a Büntető törvénykönyv és a büntetőjogi perrendtartás módosításáról — ám hogy ezek a módosítások egyhamar nem fognak törvényerőre lépni, az bizonyos. Sőt, nagy valószínűséggel a módosítások meghatározásai is módosulni fognak, annál is inkább, mivel nem csak az ellenzék jelentette be, hogy az Alkotmánybíróságon, valamint európai intézményekhez fordulva kísérli meg megakadályozni a módosítások hatályba lépését, de a szavazást követően szinte perceken belül Klaus Iohannis államfő is jelezte: megtámadja az Alkotmánybíróságon a „felháborító” módosításokat, amelyek megfogalmazásában: jórészt vagy fölöslegesek, vagy egyenesen mérgezőek és károsak, ezért minden rendelkezésére álló alkotmányos eszközt felhasznál a két jogszabály, a Btk. és a büntetőjogi perrendtartás megóvására. „Minden párt hibás a jelenlegi helyzetért — sütögették a saját kis pecsenyéjüket, számítgatták a számukra kedvező lehetőségeket, és végül ez lett belőle. Több mint egy éve vitázunk az igazságügy átszervezéséről és a büntetőeljárásról. Többször mondtam én is a frakció vezetőjeként, de a kollégák és a szövetségi elnök is többször hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság és a CEDO ajánlásai kerüljenek bele a törvénybe, különben az emberi alapjogok fognak sérülni. Ezek megtörténtek, és nagyon jó így, az RMDSZ által megszavazott törvények tartalmazzák ezeket az elemeket, de sajnos a módosító csomagba bekerültek olyan passzusok is, amelyekkel nem hogy nem értünk egyet, de egyszerűen vállalhatatlanok számunkra, a demokrácia számára” — magyarázta megkeresésünkre Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető.

Az utca embere, a politikum (pontosabban ellenzék) és az államfő mellett számos szakmai fórum is keményen bírálta a módosításokat — Augustin Lazăr legfőbb ügyész úgy fogalmazott: olyannak tűnik, mintha a törvényeket a vád alá helyezett személyek kénye-kedve szerint fogadnák el, nem pedig az EU-s normák alapján. Mint mondta, soha nem fordult még elő, hogy ilyen gyorsan módosítsanak egy törvényt, mint ahogy az sem, hogy dekriminalizáljanak egy olyan súlyos bűncselekményt, mint a hivatali visszaélés, ráadásul a hivatali visszaélés bűntette meghatározásának javasolt módosítása jelenlegi formájában túllép az alkotmánybíróság vonatkozó határozatai szabta kereteken, a taláros testület ugyanis nem kérte a bűntett alkalmazási körének szűkítését. Lazăr azt sem rejtette véka alá, hogy négy év alatt 2099 személy ellen emeltek vádat hivatali visszaélés miatt, és elsöprő többségük úgy követte el a visszaéléseket, hogy azok látszólag nem a maga vagy családja, hanem egy harmadik érintett számára jártak haszonnal (összesen 4 017 356 809 lejes kárt okoztak), s amennyiben a módosítás életbe lépne, mind a 2099 köztisztviselő mentesülne a büntetőjogi felelősségre vonás alól, az eltörölt hivatali gondatlanságért pedig 233 személy ellen emeltek vádat. Hasonló bírálatot fogalmazott meg a Romániai Bírák Fóruma is, amely szerint a kommunista időszakot idézi az, ahogy a parlament párbeszéd nélkül, a szabályok felrúgásával jár el, teljesen eltávolodva a jogállamiságtól. Leszögezi: az ilyen módosításokat nem kutyafuttában kell elfogadni, hanem széles körű párbeszéd után, szakértők bevonásával, ellenkező esetben olyan lesz a hatásuk, mint egy robbanásé, amely a jogállamiság utolsó látható maradványait is megsemmisíti.

Szabó Kinga Mária