Temesvár a romániai rendszerváltás „fővárosa”, a Bánságban fekszik a Béga és a Temes folyók mellett. Az egykori Temes vármegye és a mai Temes megye székhelye. Neve a Temes folyó nevéből ered, a középkorban ugyanis a folyó egyes ágai a mai város területén folytak át.

Története

A középkori Bánságot több vármegye alkotta, melyek mindegyike várának nevét viselte: Arad, Csanád, Krassó, Szörény, Temes. Ezen értelemben Temes 1177–ben lett először vármegyeközpontként elismerve. Székhelye, Temes vár e név alatt először 1212–ben jelent meg hivatalos okiratban. Temesvár Károly Róbert uralkodása idején, 1315–ben királyi székhely lett, 1342–ben a települést városi rangra emelték, innentől kezdődött rohamos fejlődése. Az 1514–es Dózsa György-féle parasztháborúban román, magyar és szerb jobbágyok felégették Bánságot (A Bakócz Tamás esztergomi érsek által a törökök ellen összehívott paraszti keresztes sereg a háború beszüntetése és a korábbi kizsákmányolás miatt a saját nemessége ellen fordult. A felkelés vezére, Dózsa György székely katona volt.) 1552–ben török uralom alá került, mely alól 1716-ban szabadították fel a környéket a Savoyai Jenő által vezetett osztrák csapatok. Az 1800–as években már az egykori Magyarország egyik legfejlettebb városa volt, itt vezették be az országban először a gázvilágítást (1857), majd később a villanyvilágítást (1884) az utcákon. A Béga–csatorna hajózhatóvá építése is ekkor történt meg.

A 18. században Mária Terézia rendeletére különböző népcsoportokat telepítettek itt le, így lett Temesvár az akkori Magyarország egyik legszínesebb városa. 1848–ban Temesváron is kitör a forradalom. Az osztrák királyi csapatok legyőzése után a magyar forradalmárok 114 napig tartják megszállás alatt a várost. (1849. augusztus 9–én a temesvári csatában a Bem József vezette magyar sereg katasztrofális vereséget szenvedett a Haynau tábornagy által irányított csapatoktól. A csata az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utolsó összecsapása lett, a visszavonulás során a magyar seregek harcrendje felbomlott. A csata után a szabadságharc további folytatása lehetetlenné vált, ezért a magyar csapatok letették a fegyvert Világosnál.

1860 végén Vojvodina felosztása után Bánság az Osztrák–Magyar birodalom része lesz. 1920–ban a trianoni békeszerződés Romániának ítélte a várost. A második világháború után Temesvár történetének legfontosabb eseménye az 1989–es romániai forradalom kirobbanása volt.

Lakossága

Temesvár többnemzetiségű város. A román Timișoara a magyar Temesvár szóból származik, mint ahogy a német Temeswar és a szerb megnevezés is. A románok mellett magyarok, németek, szerbek, szlovákok, ukránok és legújabban olaszok lakják.

1920–ban a 86 ezer lakosa volt, ebből 16 ezer román, 32 ezer német, 27 ezer magyar, 8 ezer zsidó. 1941–ben az összlakosság száma 125 ezer (román 46 ezer, német 37 ezer, magyar 24 ezer). A német és a zsidó lakosság száma 1960 után radikálisa csökkent a kivándorlásoknak köszönhetően. A 2002–es népszámlálás szerint a városnak 317 ezer lakosa volt, ezzel Románia harmadik legnépesebb településeként tartják számon. Nemzetiségi arányait tekintve Temesvár lakosságának 85%–a román, 7%–a magyar, 2%–a német.

Temesvár, napjainkban

A város az ország ipari termelésének 3%–át adja. A L’Expansion francia magazin Temesvárt Románia gazdasági vitrinjének nevezte, több ezer külföldi cégével és aránylag csekély, 3%–os munkanélküliségével. A városba leginkább német, olasz és amerikai befektetők érkeztek, mint például Alcatel–Lucent, Continental, Dräxlmaier, Linde Gas, Procter&Gamble, Nestlé. 2008–ban a városban 35 bank működött, többségükben szintén külföldiek.

Román felsőoktatás Temesváron közel 100 éve létezik. Ma Temesvár a nyugati országrész legnagyobb felsőoktatási központja, a negyedik legnagyobb az országban Bukarest, Kolozsvár és Iasi után. A városban akadémiai kutatóközpont is működik.

Látnivalók

A város fejlettségének és egykori sokszínűségének tulajdonítható az a tény, hogy Temesvár az egyik „legnyugatibbnak”, legnyitottabbnak tartott város Romániában. Talán ennek is köszönhető, hogy éppen itt tört ki az 1989–es forradalom. A műemlék–épületek, szobrok, különböző felekezetek templomai, egyetemek, főiskolák, a város kulturális és különösen az építészeti gazdagsága miatt Temesvárt „Kis Bécsnek” is nevezik.

A Lloyd sor (mai nevén Piața Victoriei) két, viszonylag hosszú sétányból áll, közöttük parkosított résszel. A nyugati sétány hajdanán a polgári családok korzója volt, elegáns éttermekkel és üzletekkel. Mindkét sétányt az osztrák–magyar kiegyezés után felhúzott impozáns bérházak és épülettömbök szegélyezték. Ilyen épület a Lloyd palota, amely egy 1912–ben épült háromemeletes ház. A földszinten étterem, az emeleten a Politechnika rektorátusa működik. Dózsa György kivégzésének állítólagos helyén található a Szent Mária emlékmű. Temesváron 1875–ben adták át az első kőszínházat, Ferenc József Színház néven, 1920–ban leégett, és amikor felújították, homlokzatát neobizánci stílusban építették át. Ma három különálló színház működik benne: a román, a magyar és a német társulat. Temesvár 2020–ban Európa kulturális fővárosa szeretne lenni.

Temesvári híres emberek

A Temesváron született vagy a városhoz tevékenységük kapcsán kötődő emberek gazdag listájából válogattunk. Itt született Kiss Ernő honvéd tábornok, aradi vértanú. Temesváron végezték ki Dózsa Györgyöt, a parasztfelkelők vezérét. Itt élt Bolyai János matematikus, a nemeuklideszi geometria megalkotója. Itt született Ion Ivanovici zeneszerző és karmester, Kós Károly építész, író, Johnny Weissmüller ötszörös olimpiai bajnok úszó, filmszínész, a Tarzan alakítója, Balogh Edgár író, publicista, egyetemi tanár, Méliusz József író, Tábori Nóra Kossuth-díjas színész, Balázs Jolán magasugró, kétszeres olimpiai aranyérmes, Ana Blandiana költő. Itt élt Tőkés László lelkész, püspök, forradalmár (a temesvári rendszerváltó forradalmi események kirobbantója), politikus. Itt élt Herta Müller Nobel–díjas német író.

(Városismertető sorozatunkban a Wikipédia cikkeit, útleírások, monográfiák anyagait is felhasználtuk.)

Stahl István