Az EU végrehajtó szervének közleménye szerint az árvízveszélytérképeken azokat a területeket kell feltüntetni, amelyeket elöntheti az árvíz, míg az árvízkockázati térképeknek az árvizek lehetséges káros hatásait kell bemutatnia. Ezek a térképek képezik az árvízkezelési tervek alapját.

Az EB emlékeztetett: a 2021 júliusában Németországban és Belgiumban bekövetkezett katasztrofális árvizek is ráirányították a figyelmet arra, hogy mennyire fontos az árvízkockázat felmérése és kezelése az élet és a környezet védelme szempontjából. Az európai zöld megállapodás is hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy Európa alkalmazkodjon az éghajlatváltozás hatásaihoz és teljesítse a környezetvédelemmel kapcsolatos egyéb célkitűzéseit is.

Az EB felkérte a tagállamokat, hogy 2019 decemberéig készítsenek jelentést az első árvízveszélytérképeiken és árvízkockázati térképeiken végzett frissítésekről. Érvei szerint csak az aktuális információkat tartalmazó térképekre alapozva enyhíthetők az esetleges áradásoknak az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt negatív hatásai.

A térképek felülvizsgálatáról és frissítéséről szóló jelentések benyújtásának határideje 2020 márciusában lejárt. Mivel Bulgária, Ciprus, Görögország, Litvánia, Luxemburg, Románia és Szlovákia részéről semmiféle információt nem kapott az EB a frissítési folyamatról, hivatalos felszólító levelet küldött ezeknek a tagállamoknak.

Az érintett országoknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a levélre és pótolják a jelzett hiányosságokat. Ellenkező esetben az Európai Bizottság indoklással ellátott véleményt adhat ki. AGERPRES