A pénteken kezdődött kétnapos online kongresszuson a merkeli politika folytatását hirdető Laschet 521, a hagyományos konzervatív politika hívének számító Friedrich Merz 466 szavazatot kapott, a harmadik jelölt, a környezetvédelmet zászlajára tűző Norbert Röttgen pedig a voksolás első fordulójában kiesett. A szombati online szavazást levélszavazatok útján is megerősítik, az eredményt várhatóan január 22-én hirdetik ki.

Németországban 2021 őszén tartanak szövetségi parlamenti választásokat, amelyeken megválaszthatják Angela Merkel utódját. A kancellár már korábban közölte, hogy jelenlegi, negyedik mandátuma lesz az utolsó. Az elmúlt évek hagyományaival szakítva nem biztos, hogy a pártelnök egyben a CDU kancellárjelöltje is lesz. Már csak azért sem, mert elemzők szerint egyáltalán nem biztos, hogy a 69 éves Merkelt 16 évig tartó regnálása után ősszel CDU-s politikus váltja majd fel a kancellári székben. A felmérések ugyanis arról tanúskodnak, hogy a CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) választói körében tartományi vezetői képességeiért a legnagyobb támogatottsággal rendelkező politikus ma az a Markus Söder, aki Bajorország miniszterelnöke, egyben a CSU elnöke.

Szakértők szerint rajtuk kívül Jens Spahn egészségügyi miniszternek is lehet esélye a kancellári tisztségre, jóllehet maga Spahn — aki a koronavírus-járvány kezelésével jelentős népszerőségre tett szert — a kétnapos kongresszuson Laschet elnöksége mellett szállt síkra. Győzelmi beszédében Laschet méltatta Angela Merkel eredményeit, egyúttal bejelentette, hogy indulna a kancellári székért is. 

A kormányban a védelmi miniszteri posztot betöltő Annegret Kramp-Karrenbauer még a koronavírus-járvány előtt, tavaly februárban jelentette be, hogy nem indul kancellárjelöltként a következő Bundestag-választáson, ezért lemond a CDU-ban 2018 óta viselt pártelnöki tisztségéről, hangsúlyozva, hogy szerinte ugyanannak a politikusnak kell lennie a párt elnökének és kancellárjelöltjének. A CDU új elnöke jó kapcsolatot ápol a magyar kormánnyal, tartománya, Észak-Rajna-Vesztfália pedig a legnagyobb magyarországi befektetők közé tartozik — írja az Alapjogokért Központ.

Fotó: MTI