Versényi István, aki mindkét egyházközségben szolgál, a szeretet himnuszának utolsó versei alapján hirdette az igét: „Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek; amikor pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermeki dolgokat. Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert Isten. Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet.” (1Kor 13, 11–13)
A szamosdaraiaknál két ének hangzott el az ifjak és gyermekek szolgálatában, 19-en szavaltak. Atyában négy gyermek mondott verset. Mindkét gyülekezetben az istentisztelet után egy-egy virággal ajándékozták meg az édesanyákat. SZFÚ