Az aktív idősödést támogató, változatos programokkal várja a 65 év feletti szatmárnémeti lakosokat a megyeközpont legújabb nappali idősközpontja, amely augusztusban nyitotta meg kapuit. A „Szépkorúan is aktívan” elnevezésű POCU-projekt keretében létesült idősklub létrehozója és működtetője Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatala a Szatmárnémeti Szociális Igazgatóság által, a Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezettel partnerségben.

A klubban dolgozó szakemberek az idősek testi és lelki egészségének megőrzésére egyaránt figyelmet fordítanak. Mivel a központ munkatársai hisznek abban, hogy a tudás fél egészség, ezért a klub rendszeresen szervez tájékoztató jellegű beszélgetéseket, előadásokat, bemutatókat, melyeknek köszönhetően a szépkorúak első kézből, hiteles forrásból értesülhetnek az őket érintő legfontosabb kérdésekről. Nemrégiben Tóth Klára, a klub pszichológusa a pandémia lelki kihatásairól beszélgetett az idősekkel. Az elmúlt héten Láng László családorvos volt a központ vendége. 

„Miért most, miért épp a koronavírus? — fogalmazódik meg a kérdés sokunkban” — vezette fel a témát dr. Láng László. A legutóbbi világjárvány 100 évvel ezelőtt a spanyolnátha volt, ezért sokan úgy gondolták, hogy ilyesmi nem is következhet már be. Pedig az azóta eltelt időszakban fel-felütötte a fejét egy-egy vírus, köztük az ebola, a HIV, a humán papillomavírus (HPV), mely a méhnyakrák kórokozója, de így vagy úgy sikerült megbirkózni velük — mondta az orvos. Tudományos körök jó ideje figyelmeztettek arra, hogy felbukkanhat olyan vírus is, amely eddig az emberre nem volt veszélyes, csak állatokat betegített meg, viszont olyan mutációt szenvedhet a vírus örökítőanyaga, melynek folytán az emberre is veszélyessé válhat. A potenciálisan veszélyesnek minősített vírusok egyike épp a koronavírus volt. 

„Sunyi ez a vírus, sok fura tulajdonsággal rendelkezik, ezért is ad okot olyan sok találgatásra az eredetét illetően” — állítja dr. Láng László. Azt mondják, a vírus eredeti hordozója a denevér volt, majd a denevérről került át a tobzoska nevű négylábúra, onnan pedig az emberre. A szakember kihangsúlyozta, hogy orvosként a vírus eredetével kapcsolatban megfogalmazott tudományos hipotéziseket részesíti előnyben az összeesküvés-elméletekkel szemben. Láng doktor több olyan tényezőt is felsorolt, ami elősegíthette a vírus terjedését. A XXI. században az ember túl közel került az állatok természetes életteréhez, ami által gyakoribbá vált a kontaktus a házi és a vadon élő állatok között, ennélfogva pedig könnyebben adódnak át a vírusok. A közlekedés és különösen a légi közlekedés hihetetlen méreteket öltött az utóbbi évtizedekben. A járvány kitörése előtt csak Európában naponta 40 000 légi turistajárat közlekedett, több millió ember utazott nap mint nap több óráig egy légtérbe zárva, ami szintén kedvező feltételeket teremtett a vírusok terjedéséhez. 

Keresztény orvosként fontosnak tartotta megemlíteni Ferenc pápa kijelentését: „Azt hittük, egészségesek maradhatunk egy beteg világban!” — ezt március végén, a mindig tömegtől nyüzsgő, de akkor a járvány miatt teljesen üres Szent Péter téren fogalmazta meg az egyházfő. A pandémia kitörésének okait kutatva számba kell vennünk azt is, hogy az ember környezet-, világ- és kapcsolatromboló tevékenysége elkerülhetetlenül visszaüt rá — foglalta össze a pápa gondolatait dr. Láng László.

Az idősek nagy figyelemmel hallgatták a családorvos szavait, aki nemcsak szakemberként, de emberként is megnyílt előttük. Őszintén beszélt a szépkorúaknak arról, hogyan élte meg az első COVID-os esettel való találkozását, és hogyan jutott el oda, hogy megszokja, a koronavírusos betegek léteznek, közöttünk élnek. „Félreállni nem lehet. Ezt a helyzetet az egészségügyben dolgozók fel kell vállalják, hiszen ha az orvosokra, az ápolókra nem lehet számítani, akkor kire lehet?” — tette fel a kérdést Láng doktor.

Amit tudnunk kell

Az eddigi tapasztalatok alapján a megfertőződés időpontjától 3–5 nap telik el, amíg megjelennek a tünetek, a 7. és 10. nap között pedig a tünetek komolyabbá válnak. Mindennap aggódva várjuk a 13 órát, hogy megtudjuk, hány új esetet regisztráltak az országban és főleg megyénkben. A fertőzöttek reális száma a regisztráltakhoz képest hússzor, de akár ötvenszer is nagyobb lehet — figyelmeztetett az orvos. Ennek oka, hogy a fertőzöttek több mint fele teljesen tünetmentes, vagy csak nagyon enyhe tünetekkel rendelkezik. A lakosok mintegy 30%-a semmilyen tünetet nem produkál, nem is tudja, hogy beteg. Ez jó is és rossz is — véli az orvos —; jó, mert az illető nem szenved a betegségtől, de rossz a járvány terjedése szempontjából, mivel nem érezvén magát betegnek ugyanúgy jár-kel, találkozik barátokkal, kollégákkal, és továbbadja a fertőzést. A lakosok további 30%-a nagyon enyhe formában esik át a betegségen: egy kis fejfájás, egy kis hidegrázás, egy kis láz, orrfolyás, köhögés, 3–4 nap múlva ezek a tünetek is enyhülnek, egy hét múlva pedig már semmi baja az illetőnek. 25–30%-ra a közepes tünetek jellemzők, a fennmaradó pár százaléknál pedig súlyosabb formát ölt a betegség: hosszan tartó lázas állapottal, kínzó, száraz köhögéssel, hihetetlen levertséggel, izomfájdalmakkal, hasi görcsökkel, hasmenéssel járhat. A legsajátosabb tünete a COVID-fertőzésnek talán a szaglás és az ízlelés elvesztése. Az idős korosztálynál jelentkező betegségek, mint a magas vérnyomás, szívproblémák, cukorbetegség, de az asztma, immunhiányos betegség is súlyosbíthatja a betegség lefolyását. Az esetek kb. 5–10%-a a nagyon súlyos, akár kritikus forma.

Amit tennünk kell

Nem szabad elbagatellizálni ezt a dolgot; amit az ember megtehet, azt tegye meg, de a másik véglet is kerülendő: nem szabad kétségbe esni, feketében látni a világot — állítja Láng doktor. 
A maszk viselése jelen pillanatban a fertőzés elkerülésének leghatékonyabb módjaként van nyilvántartva. A családorvos több kísérletet is felsorolt, amelyek alátámasztják a maszkviselés hatékonyságát a fertőzés megelőzése terén. Sőt mi több, a maszk más betegségek megelőzésében is hasznos, például bizonyítottan csökkenti az influenza terjedését is. 

Kerülni kell a zsúfolt helyeket, akkor menjenek bevásárolni, amikor mások dolgoznak, ne hétvégeken, amikor mindenki! — tanácsolta az időseknek Láng doktor. Amennyiben kicsi és zárt helyen tartózkodnak másokkal együtt, szellőztessenek minél gyakrabban! 
Ne feledkezzenek meg a rendszeres, alapos kézmosásról és a kézfertőtlenítésről sem, hiszen ezek nagyon fontos szerepet töltenek be a fertőzés megelőzésében — hangsúlyozta az orvos. 
Amennyiben megfertőződtek, ne essenek pánikba, hanem forduljanak azonnal orvoshoz! — ajánlja dr. Láng László. Már rendelkezésre állnak a vírus szaporodását lassító gyógyszerek, amelyek az esetek nagy részében hatékonyak. Beszélt továbbá a vérplazmaterápiáról, valamint arról is, milyen követelményeknek kell megfelelnie az oltóanyagnak. „Ami tőlünk telik, azt tegyük meg! Aki időt nyer, az csatát nyer. Ezt a telet ki kell bírni, és ez nem lesz könnyű történet” — zárta előadását dr. Láng László. 

Az idősek megköszönték a vendégnek a tanulságos előadást, amely nemcsak informatív, de hiteles is volt — ahogyan az egyik klubtag fogalmazott: „Mi hisszük a doktor úr szavát.” Dr. Láng László válaszolt az idősek kérdéseire is. A jelenlévőket többek között az érdekelte, hogy van-e eltérés a különböző maszktípusok hatékonysága terén, milyen gyakran cseréljük és hogyan tisztítsuk szakszerűen a kimosható maszkokat, továbbá az is, hogy mikorra lesz elérhető számukra a védőoltás stb. A beszélgetés végén az idősek megfogadták, hogy az eddiginél is jobban odafigyelnek a megelőzésre, megnyerik a csatát, és bíznak abban, hogy hamarosan újra találkozhatnak majd Láng doktorral, erőben, egészségben.