A „legnagyobb magyar” emlékét egykoron utca, szobor, könyvtár és egylet is őrizte Szatmárnémetiben... mára valahogy „megfeledkeztünk” róla.

Az elmúlt 25 év során számtalan olyan személyiségnek sikerült szobrot vagy emléktáblát állítani a városban és az egész megyében, akire a közösség felnézhet és emlékének tisztelettel adózhat – furcsa mód azonban a reformkor kiemelkedő államférfija, akit legnagyobb politikai ellenfele, Kossuth Lajos nevezett a „legnagyobb magyarnak”, a térségünk szimbolikus alakjának is számító gróf Széchenyi István valamilyen oknál fogva háttérbe szorult. Emlékét a megye legrégebbi emlékművén, a Kőszegremetén 1861-ben emelt obeliszken kívül ma már nem őrzi semmi vidékünkön - pedig a minden gondolatát a haza gazdasági felemelésének szentelő Széchenyi gróf Szatmárhoz is több szállal kötődik: ő építtette meg az Aradot Szatmárnémetivel összekötő vasútvonalat és az ő nevéhez fűződik a Tisza folyásának szabályozása. A népek egyenrangúságának hirdetőjeként pedig számtalanszor követelt a magyarokéval egyenlő jogot Erdély románságának is - kivívva ezzel tiszteletüket és elismerésüket. A társadalmi élet minden területén letette névjegyét: A Magyar Tudományos Akadémia megalapításától kezdve a modern gazdasági élet alapkövetelményeinek megfogalmazását át a Duna hajózhatóságáig és a Vaskapu megépíttetéséig. Megfontolt politikusként tudta: csak lépésről – lépésre, esetleges kompromisszumok útján lehet hosszú távú sikert elérni és másfél évszázaddal ezelőtti szavai jelen pillanatban aktuálisabbak, mint talán bármikor: „Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt megérdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi! De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba. Akkor a nemzet aljas vagy műveletlen. ”

Gróf Széchenyi István emlékét valamikor utcanév, szobor, egylet és könyvtár is őrizte Szatmárnémetiben – mára azonban semmi nem maradt és ezt a hiányt szeretné pótolni a Széchenyi Kör és a Szatmár megyei RMDSZ kezdeményezése, akik közösen állítanának szobrot a „hivatásos cselekvőnek” is nevezett Széchenyinek. Tervükről pénteken egy sajtótájékoztató keretében számoltak be: az ötletgazda, Sike Lajos újságíró, a Széchenyi Kör elnöke, Szodoray Parádi Hajnalka képzőművész, Pataki Csaba szenátor és Kereskényi Gábor parlamenti képviselő. Erdély első szabadtéri Széchenyi-szobra, amelyet Trianont követően állítanak majd fel, a római katolikus püspökség épülete előtt kap helyet - Nm.ft. Schönberger Jenő püspök beleegyezésével. Szodoray Parádi Hajnalka képzőművész egy 70 cm magas bronz mellszobrot „álmodott meg” és tervrajzait Barabás Miklós híres Széchenyi-festménye alapján készítette el, amely kétméteres, matt kőburkolattal borított talapzaton áll majd.

Ahhoz azonban, hogy Szatmárnémetiben ismét szobor őrizze a „legnagyobb magyar" emlékét, közösségünknek ismét össze kell fognia, ugyanis Szatmárnémetiben tanácsi határozat tiltja, hogy szoborállításra közpénzt költsenek. Ezért pályázatok mellett közadakozásra van szükség az összeg előteremtéséhez, amint Sike Lajos fogalmazott: „Minden adományt szívesen fogadunk, legyen bár aprópénz is!” Aki hozzá szeretne járulni gróf Széchenyi István szobrának felállításához, az adományait az Identitas Alapítvány a Román Kereskedelmi Banknál elhelyezett számlájára utalhatja át: RO98RNCB0221043052190001-es lejes és a RO49RNCB022104352190010-es forintos számlaszámra. Külföldről történő utalás esetén a szükséges Swift kód a következő RNCBROBU. Sike Lajos főszervező minden adományozót arra kér, nevét és az átutalt összeget jelezze az [email protected] emailcímen is.

Szabó Kinga Mária