Szeptember 16-án a képviselőház elfogadott egy, a Takarékossági és Befektetési Számlákra vonatkozó a törvényt 262 igen, 0 nem és 1 tartózkodás mellett, amelyik a hatályba lépéshez elnöki kihirdetésre vár.

Két típus

A Takarékossági és Befektetési Számlák (Conturi de Economii și Investiții – CEI) kétféle konstrukciót jelent:

A standard, a CEI-S, amelyik azt jelenti, hogy már megadóztatott jövedelemből kerül pénz a számlára, és a későbbi befektetési hozamot, illetve a nyugdíjkorhatár körüli kivétet nem adóztatják.
A levonás-alapú, a CEI-D amelyik esetében a befizetés a befizető személy adóalapjából levonható, viszont az adózás a későbbi kivételkor történik.

Valóban nyugdíjtőke ez, ahogy a konstrukciót támogató politikusok ezt hirdetik, de másrészt, amit maga a román Pénzpiaci Felügyelet (ASF) és az Európai Unió dokumentumai is nyíltan kimondanak: a CEI által a lakosság megtakarításait be akarják csatornázni a tőkepiacra.

Az ASF szeptember 16-i közleménye szerint a CEI révén a lakosság megtakarításainak nagyobb része válhat vállalatok, fejlesztések és innováció finanszírozására rendelkezésre álló tőkévé. Az ASF ezt kifejezetten a román tőkepiac fejlesztésével és a lakosság hosszú távú befektetésbe vonásával kapcsolja össze. A román háztartások pénze ne csak bankszámlán, készpénzben vagy ingatlanban álljon, hanem dolgozzon a tőkepiacon.

EU-szintű

Ugyanez uniós szinten is zajlik. Az Európai Bizottság egy 2025-ös ajánlása kifejezetten azt szorgalmazza, hogy a tagállamok hozzanak létre ehhez hasonló adókedvezményes rendszereket, hogy a háztartások megtakarításai nagyobb arányban kerüljenek a tőkepiacokra.

A CES külön kiemelte a befektetéseknek nincs tőkegaranciájuk, nincs garantált minimális hozamuk, és a befektetési kockázatot nem korlátozzák. Tehát a veszteség kockázatát gyakorlatilag a megtakarító viseli. A védelem elsősorban az olyan problémákra terjed ki, mint a közvetítő esetleges csődje, nem pedig arra, hogy a részvények árfolyama összeomlik.

Hárított felelősség

A CEI a piaci kockázatot a lakosságra tolja, miközben az emberek egy része nem rendelkezik megfelelő pénzügyi tudással. Plusz, a rendszer nem kizárólag román eszközökbe való befektetést jelent, tehát a portfólió nem a román tőzsde kockázatát viseli.

Nincs garancia

Ha valaki 30 év alatt 500.000 lejt összegyűjt, majd egy súlyos tőzsdei visszaesés közvetlenül a nyugdíj előtt 30–40%-kal lenyomja a portfólióját, az állam nem garantálja, hogy a hiányzó összeget pótolja.
Másik negatívum, hogy a jelenlegi szabályok szerint a pénzhez nem lehet szabadon hozzáférni: a hozzáférés a nyugdíjhoz, illetve a 65. életévhez kötött. A román pénzügyi fórumokon az egyik visszatérő kritika: a befektetők egy része attól tart, hogy egy későbbi kormány módosíthatja az adószabályokat vagy a hozzáférési feltételeket, tovább növelve a kockázatokat.

Két ellenvélemény

Tudni kell, hogy a Törvényhozó Tanács (Consiliul Legislativ) negatív véleményt adott a törvényjavaslatról. Többek között kifogásolta, hogy a konstrukció nehezen helyezhető el a nyugdíjtermék és a befektetési termék között, miközben a nyugdíjtermékekhez hasonló adókedvezményt kap. Nyugdíjcélú termékként kommunikálják, de gazdasági természetét tekintve inkább adókedvezményes befektetési számla.

A Költségvetési Tanács (Consiliul Fiscal) jelezte, hogy a javaslat csökkentheti az állami adóbevételeket, mert bizonyos befektetési jövedelmek, tőkenyereségek és osztalékok adómentessé válnak, illetve a CEI-D esetében a befizetések adóalapból levonhatók.

A működés részletei

A rendszer részletszabályai nem teljesen véglegesek. Az ASF közölte, hogy a törvény elfogadása után készíti el a másodlagos szabályozást, amely több gyakorlati kérdést – például a működés részleteit és az intézményi feltételeket – fogja meghatározni.

A cikket Princz Csaba a mesterséges intelligencia segítségével készítette.
(Nyitókép: magnific.com / prostooleh)