Sosem volt igazán jó a kapcsolat az állam és az egyházak között, csak ha nem valami érdek miatt volt szükség rövidebb-hosszabb időre eljátszani a békés együttműködés látszatát. Mondhatjuk, így van ez az első keresztény egyház megalakulása óta: háborúk, harcok, ellentétek vezettek el az ideig-óráig tartó látszatbékéig. Ha csupán az újkori romániai helyzetet elemezzük, megállapíthatjuk, hogy milyen nagy érvágás volt az, amikor az állam betiltotta a görögkatolikus egyház működését és azt beolvasztotta az ortodox egyházba. Aki megpróbált ellenállni, azt bebörtönözték, így lett sok papból vértanú. Majd a római katolikus egyházat próbálta meg elszakítani a Vatikántól, hogy csak mint egyház az államban, a román állam felügyelete alatt működjön. Aztán jött az 1948-as államosítás, amikor felekezeti hovatartozástól függetlenül egyik napról a másikra fosztották meg az egyházakat ingatlanjaiktól. 199o-től állandóan napirenden van az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése, megszámlálni is nehéz lenne, hány törvény és törvénymódosítás látott napvilágot azóta az éppen hatalmon levő kormány kénye-kedve szerint, történtek gyakorlati lépések is, de a befejezés még sokáig elhúzódhat. A Ponta-kormány azt ígéri, hogy felelősségvállalással terjeszti a parlament elé az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról, illetve a kárpótlásokról szóló törvényjavaslatot. A javaslat elfogadására az Emberi Jogok Európai Bírósága szólította fel Romániát 2010-ben. Ezt a javaslatot az egyházak ebben a formában nem támogatják, mert a restitúciós törvény kormány által javasolt módosítása nem egyszerűsíti, hanem kaotikussá és zavarossá teszi az egykor államosított ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatát.

Huszonhárom évvel a rendszerváltás után még mindig a kommunizmus szele fúj Romániában, ezt a szelet nem könnyű megállítani. Ponta Románia nevében elnézést fog kérni az egyházaktól a kommunista rendszer túlkapásaiért, és felkérte azokat, hogy támogassák a jogszabálytervezetet, amely újabb huszonöt évre biztosítja a bérlők számára a használati jogot. Ponta minden bizonnyal sokat tanult Mesterházy Attilától, az MSZP elnökétől, aki a határon túli magyaroktól kért bocsánatot azért, mert pártja nem támogatta a kettős állampolgárság megadásáról szóló törvényt. Úgy viselkedik, mint a rosszalkodó gyerek, aki bocsánatot kér a szüleitől, és máris szalad tovább rosszalkodni.

Elek György