Augusztus hetedikén döntött úgy a kormány, hogy alkalmazottanként 2500 lejes támogatásban részesíti azokat a cégeket, amelyek a szükségállapot idején távmunkában foglalkoztatták az embereket. A sürgősségi rendelet szerint ahhoz, hogy alkalmazni tudják a jogszabályt, a munkaügyi minisztériumnak kellett volna megírnia ennek alkalmazási szabályait, amelyeknek tíz napon belül kellett volna elkészülniük azután, hogy a rendelet megjelent a hivatalos közlönyben. Augusztus tizedikén a rendelet le is lett közölve a hivatalos lapban, de képviselőházi források úgy tájékoztattak, hogy a módszertan azóta sem készült el.

Gyatra lelkesedés

A képviselőház munkaügyi bizottsági tagjainál azután kezdtünk el érdeklődni, hogy a munkaügytől semmilyen tájékoztatást nem kaptunk, s az alsóházi bizottsági tagok szerint a szükséges szabályozás még piszkozat formájában sem létezik. A bizottsági tagoknak van egy olyan érzésük, hogy megint csak egy „patyomkinakcióval” állunk szemben, amelyikkel kapcsolatban addig tart a kormánytagok és a minisztérium lelkesedése, amíg az ügy túl nem jut a népszerűségi skálán. Amint arról van szó, hogy valamit gyakorlatba kellene ültetni, a lendület megtörik és a gépezet leáll, az ügyben mindenki csak kitér a kérdések és a felelősségre vonás elől.

Bizonyított távmunka

Találgatások azonban vannak a 2500 lejes távmunka-támogatás részleteit illetően. Csép Éva (RMDSZ), a képviselőház munkaügyi bizottságának tagja szerint legfontosabb kérdés az, mit kér majd a Munkaügyi Minisztérium, hogyan lesz bizonyítható a cégek részéről, hogy az alkalmazottaik távmunkában dolgoztak a szükségállapot ideje alatt. A legvalószínűbb, hogy kérni fognak egy, az egyéni munkaszerződésekhez csatolt mellékletet, véli Csép, amelyben szerepel, hogy kire és milyen időszakra vonatkozik a távmunkában való foglalkoztatás. Hogy ezt ne lehessen visszamenőleg megírni, feltétel lesz, hogy ennek a mellékletnek a távmunka elkezdése előtti dátumon iktatva kell lennie a Revisalban, az alkalmazottak elektronikus nyilvántartásában. Ez csökkenteni fogja azoknak a cégeknek a számát, amelyek jogosultak lesznek a támogatásra, abban az időben mindenkinek kisebb baja is nagyobb volt annál, mint hogy ilyen bürokratikus dolgokkal hivatalosítsa a távmunkáztatást, örült, ha meg tudta azt szervezni.

Rossz a jövő szempontjából

Az, hogy ezekben az esetekben nem lesz elég a cégvezetőnek az alkalmazottak részéről megtámogatott, saját felelősségre megírt nyilatkozata, ami sok más esetben nagyon is elfogadott papír, nagyon is valószínű, hiszen a kormánypárt a saját népszerűségét szeretné a költségvetés minél kisebb terhelése nélkül növelni. Ugyanakkor ha a munkaszerződés-melléklet meglétének feltétele bekerül a módszertanba, akkor az azt jelenti, hogy azok a cégek, amelyek a mostani helyzetben nem voltak felkészülve a távmunkára, nem fognak tudni támogatást kapni ahhoz, hogy legközelebb már fel legyenek.

Princz Csaba