Nagykároly

Alkotótáborok és önálló kiállítások a fókuszban

2020.03.12 - 17:15

Több meghívásra nemet mondott, azonban igyekezett úgy beosztani a 2020-as évet, hogy a család mellett a nemzetközi alkotói közösség aktív tagja is legyen. Stefan Gnandtot, a Mezőfényhez és Nagykárolyhoz egyaránt szorosan kötődő festőművészt kérdeztük az idei évi terveiről.

Betelt az éves határidőnapló, sok terv vár megvalósításra, azonban a család érdekében több meghívásra nemet kellett mondania, mondta el lapunknak nyilatkozva a Magyarországon élő, de szívével, gyökereivel Mezőfényhez és Nagykárolyhoz egyaránt szorosan kötődő festőművész, Stefan Gnandt.

„Minden év elején készítek egyfajta számvetést, fájlalom, mikor egy-egy barát, ismerős vagy családtag elvesztését meg kell élnem, annál is inkább, mert ez mindig a saját mulandóságunkra is emlékeztet. Azonban igyekszem a hátralévő időmet tartalmasan tölteni, sokat az otthonunkban, a szeretteimmel. Dolgozom, mindig készülök valamire, mert meggyőződésem, hogy a munka hajt minket előre, és segít abban, hogy kiteljesedett életet élhessünk. Igyekszem a jóval foglalkozni, azonban ha olyasmit olvasok, ami felháborít, felbosszant, nem tudom megállni, hogy közbe ne szóljak. Néha megbánom, azonban nem tudok mit tenni, ilyen a természetem. Bár egyre kevesebbszer reagálok, mert inkább arra fordítom az energiámat, hogy a nekem tetsző, számomra fontos dolgokra fókuszáljak” — mondta Stefan Gnandt.

„Felemás évet hagytam magam mögött, de ez szerintem minden alkotó ember életében így van. Magasságok és mélységek váltják egymást, ez alól én sem vagyok kivétel. Sztoikus nyugalommal próbálom elfogadni a dolgokat, hiszen annak is örülni kell, ha épp esik az eső. Hiszen ha nem örülünk, akkor is esik. Visszatérve a tényekre: tavaly is több művészeti táborba szóló meghívásnak tettem eleget, ugyanakkor magam is szervezője voltam a Pócspetriben zajlónak. Idén immár ez az ötödik kiadásához érkezik, és nagyon büszke vagyok arra, hogy úgymond betelepült pócspetriként bizalmat szavaztak nekem, és a különböző művészeti kérdésekben — és nem csak — kikérik a véleményem. Jó érzés ez. A községbe érkező művészeknek van egy magja, azonban arra is figyelek, hogy minden évben érkezzenek újak is. Mezőfényen is jól működött az alkotótábor, azonban azt mindenkinek be kell látnia, hogy egy idő után 'megtelnek' a közintézmények, és már nincs hová tenni az alkotótáborban elkészített alkotásokat. Így lesz ez Pócspetriben is, azonban az elmúlt és eljövendő táborok egy újfajta távlatot nyitottak a helyiek életében. Idén első alkalommal szervezzük meg a fafaragó tábort, amely terveim és elképzeléseim szerint nagyszabású és rangos lesz, sok kiváló alkotó részvételével” — fejtette ki Gnandt.

„A mindennapjaim a szervezési feladatok mellett természetesen a festéssel, rajzolással telnek, de készítek illusztrációkat különböző kiadványokhoz is. Ha megkérnek, akkor festmények felújítását is vállalom, de ez csak megújítás, mert én nem vagyok restaurátor. Felkészítéssel is foglalkozom, képzőművészeti egyetemre készülő diákokkal foglalkozom, de ezt a munkát teljesen díjmentesen végzem. Nemcsak színkeverést, festészeti fogásokat mutatok, hanem elméleti oktatást is végzek, mert meggyőződésem, hogy a művészettörténettel is 'képben kell lennie' annak, aki erre a pályára készül. Ezek mellett tagja vagyok több kulturális egyesületnek, ahol szintén szervezési feladatokat végzek. A február és a március mindig a szervezés időszaka számomra, hiszen ezt követően már mindenütt lekötik az alkotókat, s ha későbbre hagyom, már nincs kit meghívni a nyári táborokba.

Áprilisban állok közönség elé a hagyományos Gnandt-kiállítással, melynek a nagykárolyi Károlyi-kastély lesz a helyszíne, s remélem, hogy sokan eljönnek erre az eseményre.

Közben folynak az előkészületei annak, hogy a korábban megjelentetett művészeti albumomat újra kiadhassam. Újraszerkesztett, új képeket és valamelyest átdolgozott kiadványt készítek, s remélem, ez is eljut majd a szélesebb közönséghez is, éppúgy, mint az első kiadás. Ezek mellett részt veszek a különböző kiállításokon, hiszen tagja vagyok a romániai képzőművészeti egyesületnek is.

A közelmúltban kaptam az értesítést, hogy kiválasztottak arra, hogy Romániát képviseljem egy New Yorkban sorra kerülő nemzetközi kiállításon. Az Egyesült Nemzetek 75. évfordulójára rendezett interkontinentális kiállítás anyagában az én munkám és nevem is ott szerepel. Hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy én is ott lehetek a nemzetközi művészeti szférában tevékenykedő alkotók sorában.

Júniustól kezdetüket veszik az alkotótáborok. Először a szatmári svábok képviselőjeként a Nagyenyeden megrendezésre kerülő, húsz etnikumot bemutató Interetnikai Alkotótáborban veszek részt. Júliusban a Nemzetközi Szobrászati Alkotótábor következik, ahol magyar, erdélyi és székely résztvevőkkel leszek együtt. Július hónap végén egy szlovákiai alkotótábor következik, majd augusztusban a Szatmár megyei svábok találkozójának alkalmából kiállításra készülök, illetve a tervezett albumom bemutatójára is sort kerítek. Augusztus utolsó hetében életemben első alkalommal utazom el Ukrajnába, ahol egy nemzetközi alkotótábor meghívott résztvevője leszek.

Szeptemberben kolozsvári meghívásnak teszek eleget, ahol egyéni kiállítással állok közönség elé. Októberben pedig egy lengyelországi alkotótábor következik, ahova szintén meghívást kaptam.

Bár így is sűrűnek mondható az éves programtervem, arra azért igyekeztem odafigyelni, hogy a sorba a családommal töltött idő is beleférjen. Több meghívást is vissza kellett mondanom, s bár nem tettem szívesen, azt nekem is meg kellett értenem, hogy lassítanom, fékeznem kell. Sok tervem van a jövőre nézve is, remélem, lesz annyi időm és erőm, hogy mindent véghez is vihessek” — mondta Stefan Gnandt festőművész.