Az idei második költségvetés-kiigazítást augusztus 14-én fogadta el a jobbközép kisebbségi kormány. Az azonnal hatályba lépő sürgősségi kormányrendeleteket utólag a parlament megerősítheti, módosíthatja vagy el is vetheti, és ezt használta fel szeptemberben a törvényhozás baloldali többsége, hogy felülbírálja a kormányzati intézkedéseket.

A parlament törölte a rendelet azon cikkelyét, amely szeptember elsejétől 14 százalékos nyugdíjemelést írt elő, így a szociáldemokraták (PSD) által korábban hozott nyugdíjtörvény maradna hatályban, amely a nyugdíj 40 százalékos növelését irányozta elő.

A költségvetés számára mintegy 11 milliárd lejes többletkiadást előirányzó módosított költségvetés-kiigazítást a baloldali pártok és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatásával fogadta el a képviselőház.

Ludovic Orban kormányfő szerint a PSD „felelőtlen populizmusa” csődbe juttatja az országot, olyan kiadásokra kötelezi a kormányt, amelyek az idei költségvetési hiányt a GDP 1,7 százalékával, a jövő évit 4,8 százalékkal megnövelnék. A kormány a kedden beterjesztett alkotmányossági óvásában arra hivatkozott, hogy sérti a jogbiztonság alkotmányos elvét, ha a parlament olyan kiadásokról dönt, amelyek mellé nem rendel költségvetési fedezetet.

Az államfőnek húsznapos határidőt szab meg az alkotmány a parlament által megszavazott törvények kihirdetésére. Ha ez idő alatt senki sem emelt alkotmányossági óvást a tervezet ellen, és az elnök sem döntött úgy, hogy visszaküldi megfontolásra a parlamentnek a jogszabályt, akkor ki kell hirdetnie. A kormány tehát — vélhetően a jobboldali államfővel egyetértésben — az utolsó pillanatig kivárt az óvás beterjesztésével, hogy ezzel is időt nyerjen.

Mint ismeretes, december 6-án rendezik meg a parlamenti választásokat, és elemzők szerint a PSD többletszavazatokat remélhet a jelentősebb nyugdíjemelés erőltetésétől, az államfőhöz közel álló, kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig abban bízik, hogy az időhúzással meg tudja akadályozni a — két számjegyű GDP-arányos költségvetési hiányt eredményező — 40 százalékos nyugdíjemelés hatálybalépését.

Az alkotmányossági óvás esetleges elutasításáig ugyanis legalább egy hónap telik még el, akkor pedig a választási kampány miatt már nem fog ülésezni a parlament, tehát ha Klaus Iohannis visszaküldi megfontolásra a törvényt, azt már a decemberben megválasztandó új — reményeik szerint már PNL-s többségű — parlament fogja elbírálni.