Szatmárnémeti

„Áldott, a ki jő az Úrnak nevében”

2013.03.25 - 10:21

Vasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulását ünnepelte a keresztyén világ. A Szatmár–Szamos negyedi református templomban Bogya Kis Ferenc lelkipásztor hirdetett igét, felléptek az egyházközség fiataljai.

Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben, Jézus kereszthalála előtt, ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe. Tegnap Bogya Kis Ferenc, a Szatmár–Szamos negyedi Református Egyházközség lelkipásztora János evangéliumának azt a részét választotta alapigéül, melyben leírja Jézus megkenetését Bethániában. Bethánia egy kis falu Jeruzsálemtől három kilométerre, itt lakott Mária, Márta és Lázár, akit Jézus feltámasztott. A három testvér lelkileg nagyon gazdag volt, mindig szívesen látták Jézust, ez alkalommal különösképpen, hiszen Lázár lánytestvérei meg akarták hálálni Jézusnak, hogy feltámasztotta testvérüket. „A mi otthonunknak is állandó, személyes vendége–e Jézus? Van–e hely benne számára? Vagy volt valaha, de valami miatt kiszorult, mert sok más dolog költözött be helyére? — tette fel a kérdést az igehirdető. A mai világ tele van bizonytalansággal és nyugtalansággal, ami rátelepedik az életünkre, de nem vesszük észre, hogy azért van a sok aggodalmasság, mert az Úristen nincs jelen a mi otthonunkban, a családunkban. Amikor valaki kizárja otthonából, családi életéből az Úristent, sok mindent kizár. Akkor az otthon már nem nyújt oltalmat és védelmet. Márta azért akar hálát adni Jézusnak, mert visszaadta testvére életét. Mi észrevesszük–e azt, hogy mit kaptunk Jézustól, megpróbáljuk–e azt meghálálni, vagy bosszankodunk, hogy belefáradtunk a sok áldozathozatalba, a családunk és a közösségünk szolgálatába? Márta példája azt üzeni, hogy az is ajándék számunkra, ha van kinek szolgálni, ha nem vagyunk egyedül, ha ott lehetünk a családban és a közösségben, akikkel megoszthatjuk a szeretetünket. A másik testvér, Mária úgy fejezi ki háláját, hogy megkeni Jézus lábait nárdusból való kenettel és megtörölte saját hajával. Júdás szerint a drága olajat a szegények megsegítésére kellett volna fordítani, mire Jézus azt mondta: „…szegények mindenkor vannak veletek, én pedig nem mindenkor vagyok”. Szegények mindig lesznek addig, amíg lesz bűn. A nárdus olaj illata Jézust elkíséri a Golgotáig. Isten gazdag áldása mutatkozik meg akkor, amikor életünkkel gazdag szolgálatot teszünk. Az az otthon, ahol olyan emberek élnek, akik távol maradnak Isten szeretetétől, ott nem lesz áldás. Az ilyen ember nem tudja széppé tenni családja és közössége életét. Az előttünk álló nagyhét jó alkalom arra, hogy elgondolkozzunk azon, milyen úton vagyunk és merre tartunk. Jézus életét adta értünk, de feltámadt, hogy remény adjon számunkra, ezt a reményt próbáljuk fellobbantani az életünkben. A tegnapi istentiszteletet az egyházközség fiataljainak verses–zenés műsora, valamint három újszülött megkeresztelése tette emlékezetessé.

 Elek György